Érdemes lenne pszichológushoz fordulni?
A férjem gyerekkorában évekig gokartozott, kétszer indult országos bajnokságon, először ötödik, aztán harmadik lett. Mindkettő őriási eredmény egy egész országnyi mezőnyben, mégis kudarcként élte meg, olyannyira, hogy még a harmadik helyért járó kupát sem vette át, és a dobogóra sem állt fel. Az összes fotóját kidobta ami gokártra emlékezteti, így egyetlen kézzel fogható emléke sincs róla. (Szerencsére a szüleinek megvannak) A harmadik helyezés után soha többé nem ült gokártba és elkezdett motorozni, majd néhány év múlva indult valami hazai suzuki kupában, ahol ismét ötödik helyet ért el, és depresszióba esett. Lassan kiheverte ,majd végleg felhagyott minden sporttal és 3évig a munkában kereste a sikert. Sokmindent kipróbált, de az utóbbi egy évben megállapodott a kamionsofőrségnél. Nagyon jól keres, de alig van itthon, mert Európát járja és csak 2hetente jön haza. Nemrég érkezett egy új munkatársa a céghez, aki nagyon sokat dolgozik, neki van a legnagyobb fizetése és most vele verseng. Nemrég kitalálta, hogy méghosszabb fuvarokat vállal és csak havonta jön haza, csak azért, hogy ő legyen a legjobb melós a cégnél.
Én szörnyen unom ezt, már amiatt is sokat veszekedtünk, hogy kéthetente jön haza, mostmeg már havonta akar. Ez így nem házasság, mégcsak nem is párkapcsolat és egyedül érzem magam. Szeretem a férjem, de nekem ez már elfogadhatatlan, hogy mindig a versengés a szent, én pedig sokadrangú vagyok. Úgy érzem,hogy ennek soha nem lesz vége , mert ezután jön valami újabb hóbort és arra áldozza minden idejét. Ha pedig nem ér el sikert akkor én csak arra vagyok jó, hogy újra felsegítsem a padlóról.
válasza:Érdekes, nem volt egy testvére, akit úgy érezte nála jobban szeretnek?
Tényleg kényszeresnek tűnik, amit csinál.
A siker persze mindenkinek jót tesz, tán a férfiaknak kicsit jobban szüksége van rá, de ez inkább valami gyerekkori sérelem irracionális foltozgatásának tűnik.
válasza: válasza: válasza:Olyan mint sportolóknál a dopping/szteroid. Persze szabálytalan, de amíg nem bukik le vele addig igazságtalan előnnyel indul a többi sportolóval szemben. Azok meg hiába is akarnának tisztán versenyezni, nincs esélyük a cuccos ellenfelek ellen. Nincs hát mit tenni, ha nyerni akarnak akkor az is hozzányúl ezekhez a szerekhez aki előtte elítélte.
Szerintem egy megoldás van: zéró tolerancia! Akit egyszer is rajtakapnak azt kitiltani minden profi versenyről, és az eddigi eredményeket is végérvényesen sztornózni.
Ugyanez vonatkozik a tahográfra is, bár soknak tűnhet a pár ezer eurós bírság, az még kevés. Komolyabb megtorlás kell, például örökre bevonni a C jogsit, esetleg letöltendőt is kilátásba helyeznék.
válasza:Kérdező: az a baj, hogy ezt önmagától nem látja be...
Túlhajtja magát, nem tudom kivel versenyez, de ez a "a legeslegjobbnak kell lennem", "nem érem be akármivel" típusú mentalitás semmi jóra nem vezet. Nem tudom honnan jön és mi az oka...
Attól tartok önmagától nem látja be hogy ez borzalmas amit magával tesz...
Ha hazajön és tudsz beszélni vele négyszemközt, valahogy hatni kellene rá, a pszichológus ki tudná deríteni miből gyökerezik ez a "könyörtelen versenyszellem" nála...
válasza: válasza:Kérdező: ha lelkileg ezt nem oldja meg, az életben mindig, örökösen meg fogja találni azt, "akivel versenyezhet" és sose tud megnyugodni...
Lelkileg mi az oka ennek, nem tudom...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!