Döntésképtelenség, szorongás, depresszió mi ez?

Először is nemtudom miert irom ki ide, mar az is jo ha valaki már volt ilyen cipőben, esetleg ír valami hasznosat.

Összeszedetlen lesz, az biztos.

18 éves fiú vagyok, dadogok. Sokszor elmúlik, van aki még szerintem nem is tudja, de az utóbbi hónapokban erőteljesen ráparáztam és meg is lett az eredménye. Életem első munkahelyén vagyok, félek beszélgetést kezdeményezni a 2-3 munkatársammal, és emiatt szerintem egy full visszahúzódó csendes hulyegyereknek néznek. A munkahelyet is utálom egyébként, és azt sem tudom mit csináljak, érettségizzek le, vagy csináljak egy új szakmát vagy maradjak itt..nemtudom.

Egyetlen okom amiert maradnek hogy anyámon látom hogy buszke ram hogy lett egy munkahelyem, es o azt hiszi nekem tetszik, pedig nem, fokent amiatt mert keptelen vagyok beszedes ember lenni a felelem miatt es csak kussban vagyok. Pedig tudom hogy az egesz a felelem miatt van, es egyszeruen nem tudom elengedni, egyik nap ugy erzem full motivalt vagyok, aztan visszaesek es stresszelek, aggodok es arra gondolok egy szerencsetlen senki vagyok. Az ongyilkossagon is nagyon sokat gondolkoztam, foleg ma. Mi ertelme elni? Nekem az nem kell hogy egy rohadt lyukba legyek reggeltol estig es semmi szabadidom ne legyen, raadasul utalom is amit csinalok. Hogyan talaljam meg az eletcelom? A halogatas is korbeovezte az eletem. Pl holnap fel 10 kor vizsgam, es szart sem tudok. Hogyan tudnam legyozni a szorongast, aggodalmat, donteskeptelenseget, ongyilkossagi hajlamaimat? Csak a családom miatt nem tettem még meg. Egyébként nem vagyok antiszoc, vannak barataim de ezekrol senki nem tud egyszeruen senkinek sem mondom el ezeket. Soha nem jartam pszichologusnal sem, pedig lehet azt kellene. Ugy erzem az aggodalom uralja az eletem mostmar es tulsagosan eloterbe helyezem masok velemenyet es megszeretnek mindenkinek felelni. Nagyvonalakban ennyi.

Mar jobban erzem magam hogy ezeket leirtam soha nem csinaltam mar ilyet de most ez jol esett. Tenyleg bocsanat az osszeszedetlensegert.