Lehet mentális betegséget kapni a covid-tól?

Nagyon jó kérdést írtál ki kérdező, mert én tudok neked erre válaszolni.

UGYAN ÍGY jártam, szintén covid miatt.

Karácsony miatt otthon töltöttem 1-2 hetet, és anyám haza hozta a covidot a munkahelyéről. (Mindez még a covid hullám elején volt) Kijött a mentő, tesztelték, karanténoltak oda engem is meg mindenkit aki ott volt.

Nagyjából 1 hónapon át lábadozott az egész család, szépen sorban kaptuk el a covidot mindannyian és egymást követve is jöttünk ki belőle.

Ahogy vége volt az egész covid betegségemnek, és teszteltek, negatív vagyok, mehettem vissza az albérletbe.

Ott eltöltöttem kb egy hetet, és olyan tünetek jöttek ki rajtam amit még soha nem tapasztaltam... Mentálisan kuka voltam. De nagyon.

- A nyelvem egyfolytában remegett a számban, úgy, hogy amikor csukva volt a szám, a vákuum miatt az arcom is remegett..

- Rángatóztak az ajkaim

- Folyton ki volt száradva a szám, ziháltam

- Úgy éreztem magam, tehát a közérzetem, amit állandóan éreztem az olyan volt, mintha egy szakadék szélén kapaszkodnék. Tehát olyan érzés volt bennem. Az a feszült félelem szerű dolog.

Nekem ilyen soha életemben nem volt.

És az a vicc hogy nem is éltem meg annyira rosszul ezt a karantén témát mert ott volt a fullos, atomerőmű számítógépem, kontrollereim, egész napokat játszottam, youtubeon néztem a videókat, lazítottam, tehát egész jól, nyaralásként éltem meg az egészet, filmeztem, sorozatoztam, ilyesmi.

De úgy tűnik a testem mást gondolt.. Maga az a folyamat, hogy elvesztettem a szaglásomat, ízérzékelésemet, és hogy egy teljesen ismeretlen vírus fertőzte meg a családot a tudat alatt akkora rohadt nagy adag stressz volt, hogy ennek később ki kellett jönnie.

Aztán elmentem ezzel pszichiáterhez aki felírta a Scippát, (antidepresszáns) ami kb 1 hónap alatt kihozott belőle.. Csak hogy hiába mondta a doki hogy "nem lehet rászokni" bizony rohadtul rászoktam a scippára. Bármikor próbáltam lejönni róla, és szépen lassan abbahagyni (naponta fél adag, aztán 2 naponta fél, egy egész hónapig játszva ezzel) MINDIG kijöttek az elvonási tünetek, amik ilyen "áramütés érzés" volt a testemben, a fejemben, a kezeimben, mintha az idegrendszerem össze húzódna, megrándulna, mégis, az egész testen ez nem látszik tehát érzés szintjén működik csak. Végül itt, gyakorikérdéseken olvastam hogy nagyon sokan járnak így ezekkel a gyógyszerekkel, és a megoldás az hogy nem szabad megijedni és visszamenni a szerre, hanem ki kell bírni ezt az áramütés érzést kb 1 hónap alatt elmúlik.

Azóta jól vagyok, de az amit ez a szar vírus okozott mentálisan, hát egy egész tortúra volt nekem.. Soha nem tapasztaltam ilyet.

Mentális betegséget nem hiszem, hogy kapsz tőle. Romolhat e a mentális EGÉSZSÉGED ettől? Igen, valószínű, mert megterhelő volt ez a covid mizéria.

Szóval, nem leszel skizofrén, személyiségzavaros, autizmussal élő ettől. Amiket hozhat magával az a szorongás és/vagy a depresszió. De ezekre is kell hajlam+kiváltó tényező (jelen esetben a Covid).

Összegezve, nem amiatt lettél szarabbul lelkileg, mert elkaptad a Covidot, hanem amik történtek körülötted (karantén, riogatások a híradóban, esetleges halálesetek a környezetedben emiatt, csökkent személyes találkozás/ kommunikáció más emberekkel stb.)

Ismerős covid után (1 éve) még mindig nem tud dolgozni, olyan szellemi hanyatlása lett. Nagyon okos ember volt.

Szóval van ilyen, igaz nem sok.

Több mint egy éve voltam covidos.A pozitív tesztet követően jött 9 nap rettenet,majd további 4 hét lábadozás. Az egész családon végigsöpört,a nagypapám el is vitte.

Maga a betegség okozta borzalmas állapot,a félelem,hogy mi lesz a családommal,a papám elvesztése,a kislányom amikor ült az ajtóm előtt és hallottam,hogy sìr...mind mind olyan traumát okoztak, amit sose fogok elfelejteni. Nem csak engem,az egész családot nagyon megviselte,valahogy minden más lett azóta.Olyan,mintha egy fekete fátyol lenne mindig felettünk.

Összesen 4 temetésen voltunk tavaly,mind covid áldozat és mind családtag,rokon volt.

Az egészségi állapotom közel sem olyan mint covid előtt.Fizikálisan azt mondom 80%-os vagyok most. Koncentrációs zavaraim vannak,az olvasás nehezemre esik,összekeverek betűket,az írásképem sokat romlott.

Az íz és szaglásvesztés azóta is megvan,egy jóízűt nem ettem már egy éve.

De mindezek ellenére pozitív és bizakodó vagyok,bízom benne,hogy rendeződnek a dolgok.

Az biztos,hogy semmi sem lesz már olyan,mint régen,alapjaiban változtatott meg ez a betegség.