Az mentális betegség-e, ha igen milyen, amikor valaki a felső tízezerbe tartozik és nem törődik azzal, hogy a gyerekei átlag alatti életszínvonalon élnek?

Nem ezt hívják diszfunkcionális családnak, amikor nem lehet egymásra számítani? Akkor ha beteg ne az én egészségemen élősködjön, ha gazdag vagyok ő meg szegény akkor ne az én vagyonomon, ha ő szomorú én meg nagyon boldog akkor meg ne az én boldogságomon, ha én értek valamihez akkor pedig nem tanítom meg, hogy ne az én tudásomon?

Akkor egy járókelőre is jobban lehet ennél számítani, hisz ne élősködj azon hogy én tudom hogy hány óra, vagy hogy tudom merre van a Pilóta utca.

Mi ez a bullshit, manapság nem szokás Magyarországon éhen pusztulni. Attól valaki nem válik beképzeltté, hogy kifizeted a tankönyvét amikor 15 éves. Tanulni könnyebben lehet értelmiségi pozícióban, vagy tankönyvből, vagy magántanártól, mint szórólapozva, mert az apja zsugori. Azzal hogy csóró senki nem tanul meg a pénzzel bánni, a szegények sokkal gyakrabban elisszák meg eldizájnerdrogozzák a pénzüket, mint azok, akik jómódban, jó nevelők között élnek.

Akkor ha valaki egy munkanélküli falu egy szobájában él három gyerek utáni segélyből élve, egyetemre nincs pénze se buszjegyre, hogy a totál messzi Mekibe eljusson, miközben az apjának pl. 15 milliós Rolex órája van, villája, meg Lamborghinije akkor az teljesen egészséges?