Szerintetek miért vagyok ilyen?

15 éves vagyok és körülbelül 9-10 éves korom óta minden gondolatom a halál körül forog. Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rá. Egyre félelmetesebb ez az egész. Mikor kicsi voltam (9-10 éves), ha rajzoltam, csak halottakat rajzoltam, minden féle formában és mindig azt játszottam, hogy haldoklok, halott vagyok meg ilyenek, és teljesen el is képzeltem, hogy tényleg meghaltam. Mindig a halálról kérdezősködtem, hogy "Milyen érzés meghalni? Én miben fogok meghalni? Én mikor halok meg? És te mikor halsz meg? "stb. Mostanában nem szoktam ilyenekről beszélni senkivel, és senki nem is tudja, hogy mindig ezeken gondolkozok. Nagyon szeretek minden dolgot ami halálfejes. Van egy csomó halálfejes felsőm, van halálfejes nyakláncom, fülbevalóm, táskám és az ágyam felett a falon, van egy nagy halálfejes kép. Szóval szerintem ez nem normális. Sokszor rám tör egy olyan érzés, hogy úgy érzem, meg fogok halni és nagyon félek. Többször előfordult már, hogy azt álmodtam, hogy meghalok és láttam magamat felűlről holtan. Szinte minden nap beképzelem, hogy meg fogok fulladni. Pár percig olyan, mintha nem kapnék levegőt, vagy mintha lenne valami a torkomban amit nem tudok lenyelni és azért nem kapok levegőt. Egy időben féltem elaludni, mert féltem attól, hogy nem kelek fel többé. A mai napig minden este lefekvés előtt elmondom anyukámnak, hogy nagyon szeretem, mert arra gondolok, hogy mi van, ha ez az utolsó alkalom, hogy mondhatom neki. Rossz így élni. Mondtam már magamnak, hogy biztos nem olyan rossz érzés meghalni, de mégis félek tőle. Nem hiszem, hogy azért foglalkoztat ennyire, mert nem ismerem. Próbálok nem gondolni rá, próbálom elterelni a figyelmemet,de nem nagyon sikerül. Szóval.... Nem tudom, hogy miért van ez, de egyre rosszabb. Mitől lehet ez? Vagy mit csináljak, hogy ne jusson mindig eszembe????

Segítsetek légyszi!