Az normális, hogy délutánonként mániákus programszervező vagyok és itthon nem tudok meglenni?

Homeofficeban dolgozom, ami saját döntés, ugyanis nem szeretem a jelenlegi munkatársaim, nem is jövök velük jól ki. Fel is mondtam, átmegyek egy másik céghez, ugyanerre a munkakörre, áprilisban kezdek.

Viszont valahogy a sok itthon léttől magányos és ideges leszek, muszáj minden napomat betablazni, minden délutánra valamit, mert képtelen vagyok itthon lenni. Anyaval és bátyámmal elek egyelőre itthon, de mindketten általában későn érnek haza, én pedig megbuggyannok egyedül. Úgy érzem magam, mint egy csecsemő, akit ha egyedül hagynak, ordít. Aki képtelen egyedül lenni. Egyszerűen iszonyat magányos leszek és ideges vagyok, már délután 4 körül kezdem a feszültséget ilyenkor érezni magamban, hogy nem bírom ezt a sok egyedüllétet. Amikor irodába jártam, akkor se volt jobb, mert akkor úgy voltam magányos, hogy fizikailag ott voltak velem. Érdekes érzés volt. Csak nem voltam a társaság tagja.