Hogyan legyen jó önbizalmam, önértékelésem, önbecsülésem?

Akkor azok nem barátságok. Minek kaparsz értük?

Sportolj, az működik.

Találj egy hobbit, amit élvezel pl túrázás, és ismerkedj ilyen közösségekben.

Tűzz ki kis célokat, ami által sikeresnek érzed magad, előrelépés munkában, anyagilag stb.

Könyvekből ezt szerintem lehetetlen megtanulni.

Egyetértek #1vel, hozzátéve hogy a legtöbb ilyen könyv még ártalmas is.

Amit leírtál abból nem tűnik annyira vészesnek a helyzet, a legtöbben egóból és nem önbizalomból működnek. De az jó ,hogy ezt felismerted magadban.

Azon kívül amit előttem írtak, javaslom hogy próbálj meg meditálni. Azzal idővel el lehet érni, hogy feltétel nélkül elfogadd saját magad és ne függj ennyire a külső validációtól.

Saját vállalkozás, valami új környezet, próbálj ki valami új hobbit, gyakorlatilag bármi, ami ismeretlen számodra és esetleg kis szenvedés árán is új sikert érhetsz el. Az önbizalomépítés szerintem nem olyan bonyolult, de az tény, hogy leginkább valami megmérettetés során érhető el. Ráadásul ha pl kinézel valami ismeretlen, új programot magadnak, még új kapcsolatokra is szert tehetsz, ami csak extra bónusz. Persze ezekhez az kell, hogy ne add fel, ha valami nehezen megy, ha valami nem adja magát elsőre.

Mondok pár példát a saját életemből:

- saját vállalkozás: senki nem csinálta előttem (alkalmazott szülők, lakótelep, semmi extra), pénzem nem volt, épp csak végeztem a főiskolán, csak ötletem (informatika) volt, amiben jó voltam. Fingom nem volt, hogy kell bármit eladni, ügyfeleket szerezni, bármi.

Ez volt 20 éve, azóta csinálom, a legjobb dolog volt így utólag nézve, de az elején semmi nem garantálta a sikert, mégis kitartottam, mert hajtott valami lelkesedés.

- új város: Budapestre költöztem vidékről, csak mert csak, semmi oka nem volt, de rengeteg új barátot ismertem meg. Az elején emlékszem olyan egyedül voltam, hogy rémes, de tudtam, hogy bennem van a szándék, hogy az új felé nyitott legyek. És aztán jöttek az új helyek, ismerősök. (persze fele kuka, de a másik felével el tudtam indulni)

- új "coworking" iroda: kipróbáltam, be voltam szarva az ismeretlentől, de szintén egy csomó új embert ismertem meg és beilleszkedtem.

- új hobbi: bár ez nem önszántamból történt, de barátaim befizettek egy siklóernyő tanfolyamra. Az elején érdekes volt, utáltam az egészet, de aztán hamarosan átadtam magam és szuper volt siklani egyedül! Akkora önbizalmam lett ettől is, hogy csak na!

- síelni elmentem úgy, hogy nem tudtam előtte semmit, csak elhatároztam, hogy csatlakozom egy társasághoz, akik indultak. Kaptam tanárt előtte, úgy, ahogy megtanultam, ráadásul a sítábor hangulata is király volt.

És még sorolhatnám. De alapvetően a fentiekben 80% volt a szürkeség, a félelem, a sikertelenség, de 20% nagyon jó volt, azt hiszem talán ez tart sokakat vissza attól, hogy új dolgokban méressék meg magukat.

Azt ne felejtsd el, hogy ezek mind rajtad múlnak, hogy mit próbálsz ki, mit indítasz el az életedben. Persze kifogás mindig lesz, mit miért nem, de próbáltam leírni, hogy kb én is a semmiből indultam el.

Az önbizalomépítés legjobb eszköze az állandó megmérettetés (mered csinálni, kipróbálod, sikerül, épül az önbizalmad).

Könyvajánló:

4C formula

[link]