Kedves, a problémában érintett személyek! Hogyan győztétek le, vagy hogy próbáljátok legyőzni azokat a szociális szorongásokat, amik megakadályoztak abban, hogy barátságot alakítsatok ki, könnyebben ismerkedjetek?

Az élettapasztalat segített.Egyre több minden megér,tapasztal az ember,és így sokkal könnyebben veszi az akadályokat a társadalmi kérdésekben is.Próbálok nyitott lenni.A személyiségem alapból barátságos,de sokszor elnyomja ezt a fóbia.De pl. mindig is próbáltam megtalálni a párom.Vágytam egy jó kapcsolatra.Úgyhogy erőltettem,ismerkedtem,randiztam nőkkel.Többnyire sikertelenül, de azért voltak kapcsolataim amelyek kifejezetten jók voltak és boldoggá tettek.

Nyilván az otthon nyugalma a legjobb,ott érzem magam a legkomfortosabban,de próbáltam időnként kimozdítani magam a komfort zónából.Elmentem pl. egyedül a helyi állatmenhelyhez, jelentkeztem önkéntesnek.De sajnos pár hónap után abbahagytam.

A barátkozással sose volt gondom,de fenntartani hosszú távon az adott barátságot mindig problémás volt.Mert egy idő után úgy éreztem mindig hogy jó-jó hogy vannak az embernek barátai...de mellette tehernek is éreztem.Most is vannak barátok,akik körülvesznek,de inkább csak online beszélgetünk és tartjuk a kapcsolatot,ritkán találkozunk.