Létezik hogy valakinek túl jó a kedve, aztán egyből depresszióba esik?

Nem tudom mi történt velem, azt tudom hogy úgy 15 éves koromig nagyon jókedvű voltam, mindenkinél jobb kedvem volt, állandóan viccelődtem és sokan nem is értették hogy mitől van ennyire jó kedvem, volt hogy gáznak tartották a vicceimet, volt hogy beszóltak hogy baromságokat beszélek és értelmes mondat még nem hagyta el a számat. Ezek után mindig csendben ültem, meg sem mertem szólalni mert a komoly dolgok nem érdekeltek, és ha nem viccelődhettem inkább kussba ültem. Aztán átgondoltam hogy milyen hülye voltam, elkezdtem utálni magam és már én sem értem az akkori pozitivitásomat, egyre jobban kezdtem megkomolyodni, végül az lett belőle hogy már egyáltalán nem is tudok pozitívan gondolkodni, nem tudok viccelődni még ha akarnám sem megy, nem értem mások vicceit sem, nem tudok már egyáltalán őszintén nevetni. Annyira szomorú és értelmetlen minden, nem értem az embereknek hogy lehet jó kedve, igazából már nem is tudok hinni a boldogságban, szerintem nem létezik boldog és jókedvű ember, mindenki csak megjátsza magát :/