Milyen betegség az, amikor valaki másokat a saját maga kiterjesztésének tekint? Hogy lehet ezt kezelni?

Nem annyira tudom pontosan megfogalmazni, megpróbálom körülírni.

Pl. Saját holmija felől nem hagy döntést a másiknak. Elveszi, és továbbadja harmadik félnek, anélkül, hogy megkérdezné, hogy elviheti-e, odaadhatja-e másnak, vélvén, hogy a másik úgyis odaadná. Csak ugyanakkor meg a másiktól veszi el a rendelkezést a saját holmija felett. Ha utólag megjegyzed, hogy amúgy nem ártana megkérdezni, vagy engedélyt kérni, akkor irigy vagy, mert nem akarsz másnak adni.

Vagy.

Önértékelést úgy javít, hogy takarít. De ebbe is bevon mást, olyan nincs ám, hogy csak ő csinálja. Ha ő takarít, mert épp úgy gondolja, akkor midnenki más is takarítson, különben ő irigy, hogy a másik nem csinált semmit.

Vagy.

Mások idejével is rendelkezik. Ha neki épp segítségre van szüksége akkor egy teendőt csak így átdob a másikra, nem törődik azzal, hogy annak esetleg más dolga is van, mint azt várni hogy na mikor ad le valami teendőt mert ő nem tudja megcsinálni. Ha te jelzed, hogy neked most nem jó, akkor megmodnja hogy alakítsd át az időbeosztásodat, mert AZ Ő prioritása szerint ez fontosabb. Rosszabb esetben megkapod, hogy egy szr alak vagy mert nem vagy képes segíteni, indul a mártír-show, hogy neki senki sem segít.

Mi van emögött, és hogyan lehet kibírni vele?