Hogy bírjam ezt ki?

Nem tudom mi van velem, ingerült vagyok, emiatt folyton éhes. Folyamatosan eszem, de nem lakom jól. Tegnap vendégségben, anya rám szólt, hogy ne egyek annyit, és nem tudtam normálisan válaszolni, a szomszéd előtt teljesen leégettem magam, úgy hisztiztem, mint egy öt éves. Semmi extra nincs a hétköznapjaiban, de mégis annyira rosszul viselem a stresszt. Járok sportolni, de nem segít. Próbáltam meditálni, de csak felhergel. Olyan mintha rám akarnák erőszakolni a nyugalmat. Nyugodt akarok lenni végre, igen, de nekem senki ne erőszakolja. Úgy érzem, egy végtelen forrás vagyok, amiből az örökkévalóságig tudna áramlani az utálat, az erőszak, a félelem, a sírás. Próbáltam mindent, de semmi nem segít, csak zabálok, meg karcolgatom magam. A szüleim szerint hisztizek, és szedjem össze magam, nincs szükségem pszichológusra, nem mintha, ha lenne meg tudnák fizetni..., azt mondják szedjem össze magam, mert ha nem tudok megküzdeni az egyszerű hétköznapokkal sem, akkor később összetörök az élet alatt. Röhög a vakbelem tőlük, könnyen beszélnek, tanították volna meg, hogyan kezeljem az érzelmeim, persze nem ők születtek egy érzelmileg labilis puhánynak. 16L