Miben különbözik a pszichológus és a pszichiáter foglalkozása? Ezt sosem értettem. Melyikhez kell elmennem, ha valami lelki problémám van?

a pszichiáter írhat fel gyógyszert is

a pszichológus nem!

Ha lelki problémád van, akkor neked pszichológus kell.

A pszichológus épelméjűekkel foglalkozik, akiken gyógyszer nélkül is lehet segíteni, pl észérvekkel.

A pszichológus nem orvos.

A pszichiáter orvosin végez, neki jutnak a súlyos esetek. Pl az olyanok akik (látszólag)ok nélkül kést szurkálnak magukba vagy azt hiszik tudnak repülni stb... a lényeg hogy a beszélgetés náluk nem igen segít, ezért gyakran gyógyszeres kezelést igényelnek.

A pszichiáter orvosnak számít, ahogy az első is írta, ő írhat fel gyógyszert. Pszichiáterhez tehát leginkább akkor ajánlott fordulni, ha valami súlyos problémáról van szó, ahol a gyógyszeres kezelés elengedhetetlen.

A pszichológus olyan problémákkal foglalkozik, amihez általában nem kell gyógyszer, inkább beszélgetésekkel próbál ráébreszteni arra, hogy milyen döntéseket kell meghoznod ahhoz, hogy az életed újra helyes irányt vegyen. Persze nem azt mondja meg, hogy mit csinálj, hanem inkább azt próbálja elérni, hogy te jöjj rá, te mondd ki, te határozd el, ő segít ebben. Ha nagyobb a gond, mint amit ilyen módszerekkel kezelni tud, akkor irányít pszichiáterhez.

Általános szabály sok mindenben, hogy a probléma megoldását az elején kezdjük. Pl. ha fáj a hasunk, akkor nem egy sebészhez megyünk, hogy vágja fel, hanem először a háziorvoshoz, mert megeshet, hogy már ő is meg tudja oldani a bajt, de ha nem, akkor tovább küld szakorvoshoz, ha az sem tud mit csinálni, akkor tovább a sebészhez, és így tovább. Lelki problémával is hasonló a helyzet, ha szakemberhez fordulunk, akkor először pszichológus, mert remélhetőleg tud segíteni, és ha nem, akkor tovább a pszichiáterhez.

Egy picit azért pontosítanám, illetve kiegészíteném a fentieket!

A pszichológus valóban bölcsész, azonban az alapdiploma után szakosodni szoktunk nagyon sok féle irányban. Tehát a pszichológia területei: -klinikai pszichológia (alapdipl + 4 év) ő a pszichiáterrel együtt szoros együttműködésben dolgozik mind az egészséges ember, mid a mentálisan beteg ember problémáival. Tesztek felvételével oroszlánrésze van a diagnózis felállításában. A személyiségtesztekhez CSAK a pszichológus ért! Emellett ő is végzi a beteg vezetését, pszichoterápiáját (amennyibe erre is van végzettsége, de ez a pszichiáternek is kell)

A pszichodinamikai elemzést szintén a pszichológus végzi.

Szociálpszichológus: az emeberk, csoportok viselkedésével foglalkozik, inkább kutatási terület, borzasztóan érdekes ága a pszichológiának.

Kriminálpszichológus: az egyes bűncselekményekkel, a bűnözés lélektanával, a bűnözői magatartással foglalkozik. Rendőrség alkalmazza.

Munkapszichológus: A multik alkalmazzák leginkább, segíti kiválasztani az adott munkakörre a legmegfelelőbb embert (tesztek, interjú), tréningeket tart a vállalatoknak, vezetőképzésben részt vesz stb.

Pedagógiai szakpszichológus: általában iskolákban dolgoznak, segíti a pedagógus munkáját, tanulás módszertant tanít, a tanítás hatékonyabbá tétele a pedagógiában előforduló pszichológiai problémák kezelésében és a megelőzésben van óriási szerepe.

Ezenkívül még van, sportpszichológia, reklámpszichológia, közgazdasági pszichológia stb.

A pszichiáter orvos, feladata az egyes elmekórképben szenvedő beteg gyógykezelése. A nagy elmekórképek (skizofrénia, bipoláris depresszió, paranoia, major depresszió, egyes pszichotikus állapotok) mind őhozzá tartoznak, mivel zeke valódi BETEGSÉGEK!! és nem lelki problémák miatt jönnek létre. Tehát szükség van gyógyszeres kezelésre.

Az egyes neurózisok (pl pánik, szorongás, fóbiák) és a személyiségzavarok kezelését a klinikai pszichológus és a pszichiáter általában együtt végzi. Ha kell gyógyszer, akkor azt az orvos felírja.

A tesztek felvételéhez az orvos nem ért. Minden pszichiátriai osztályon dolgoznak pszichológusok is.

Az, hogy kihez fordul, ha problémád van, egyén és problémafüggő. Ha nem elmekórképről van szó, akkor én jobbnak tartom, ha első körben pszichológushoz fordultok, ő tovább fog küldeni, ha gyógyszerre van szükség. Ha tb alapon mentek, akkor első alkalommal a pszichiáter vizsgál meg és ő küld a pszichológushoz.

Még egy lényeges dolog: a pszichoterápia, nem hétköznapi beszélgetést jelent! Ez látszólag hasonló, de teljesen más elven működik, mint a baráti beszélgetés. Nem is tanácsadás. (bár az is van,de az csak 1-2 alkalom, nem pszichoterápia!)

Létezik több féle pszichoterápia, van olyan ahol egyáltalán nem a beszélgetésen van a hangsúly, hanem pl módosult tudatállapotot alkalmaz, valahol különböző gyakorlatok vannak. Ez mindig egyén és problémafüggő.

A pszichiáter egy orvos, pontosabban szakmai továbbképzés, szakvizsga kell hozzá. Mint egy kardiológusnál.

A pszichológia jelenleg a bölcsészképzésbe tartozik, de ma már aligha van köze hozzá (az idegtudomány fejlődése mellett). Eredetileg a filozófiából nőtt ki, a felsőoktatásban pedig nem tudták egyértelműen besorolni.

Először a pszichológus, aztán a pszichiáter. Szerintem. De a pszichológus nem utalhat be pszichiátriára, a pszichiáter viszont "írhat fel" p.terápiát. Ha jól tudom (az első állításban biztos vagyok). De ha sürgős: oda menj, amelyik ellátást hamarabb eléred. De nem minden betegséghez kell gyógyszer.

Csak ha érdekel:

Az nem egészen igaz, hogy a pszichológus épelméjűeket gyógyít. Akinek szüksége van terápiára, az már nem lenne az épelméjű kategóriába sorolható, legyen akár depressziós, akár skizofrén (hogy miért, abba most nem megyek bele, felesleges vitához nincs kedvem. Aki meg lehurrog ezért, nos, tehet egy szívességet: nézzen utána rendesen). De mivel minden ember, akinek van méltósága, kikéri magának, hogy ő nem épelméjű, ezért ezt a szót nem használjuk. Ti se tegyétek pls., mert megbélyegzi a beteget...

Emellett a rehabilitáció (nyugaton, idehaza szervezetlen) ugyanúgy része a "gyógyításnak", amiben már a pszichológus is kiveszi a részét.

A gyógyszerek stabilizálják a beteg állapotát. Ez nem egyenlő a gyógyulással, jól lehet, sok betegségnél egyelőre a romlás megakadályozása már reális cél. Gyógyításról, abban az értelemben, amiben a szomatikus betegségeknél használjuk, álmodni sem mernek... Még a pszichiáterek sem. Sokszor az állapotjavítás a cél, ami a szó szoros értelmében nem egyenlő a gyógyulással.

ui.: a trolloknak: aki nem hiszi, járjon utána. Ha lusta vagy, és inkább itt offolsz, akkor magadra vess. NOM NOM NOM!