Depresszióval küzdők, a munkátok jelent számotokra valamilyen szintű megfeledkezést az állapototokról?
Középsulis vagyok, érettségi előtt, mióta az eszemet tudom velem van ez a "közelgő vég" érzése.
Abban bízom, hogyha elkezdek a szakmámban dolgozni, a mindennapi munkák feledtetik majd velem ezt az öblös kilátástalanságot aminek diákként szerintem túl sok ideje volt eddig rám járni.
Ti akik tudtok dolgozni depresszió mellett, tudtok így a munkába menekülni? Vagy végső soron elkerülhetetlen lesz a pszichológus, valamilyen gyógyszer szedése?
A munkától is függ.
Van ami áldásos és van ami átok. Főleg munkahelyi környezetre gondolok elsősorban.
Hát attól függ. A munka vagy sokkal rosszabbá fog tenni vagy jobbá. Szerintem ha egy ember depressziós sokkal nehezebb találni olyan munkát ami igazából élvezhető számára. Nincs semmi problémád hogy hol akarsz elhelyezkedni?
Elég nehéz találni olyan munkát találni ami boldogabbá tesz, mentális egészségedet fejleszti alapvetően.
Mindenféleképp menk pszichohoz. A munka nem fogja megoldani a depressziód.
Az elhelyezkedés miatt egyenlőre nem aggódom, a bútorasztalossággal megyek tovább érettségi után is. Eddig a műhelymunkán otthonosan mozogtam, egy-egy egész darab elkészítésekor szabályosan érzem, hogy "zsibbad a fejem", olyan jó érzéseket váltott ki belőlem. Sokszor fárasztó de a végén olyan érzés, mintha én is alkottam volna valamit.
A kollégák is úgy fognak kinézni, hogy egy mesterhez kerülünk jövőre hárman, tehát tudok elvileg egyedül is dolgozni. Az egyedüllét talán az egyik legfontosabb számomra munkavégzés közben. Ezért is motivál, hogy egy nap vállalkozóként lehessek asztalos.
Ebből a szempontból tehát nincs is baj, akkor üt be valami amikor nem dolgozom. Még a tanulás is nehezemre esik sokszor, olyan, mintha minden porcikám valami fizikai tevékenységért ordítana. Ami után olyan fáradt leszek, hogy nem fog kattogni már aznap az agyam feslegesen. Ezért bízok abban, hogy főállású munka mellett ez ilyen tartós állapottá válhat.
Szia!
Ez egy gyönyör szakma! Manapság sokan keresik ezt, látom kollégáimon is, amit írsz. Felerősödött, hogy kézzelfoghatót alkoss, és rettenetesen hiányzik ez az embereknek, még felsővezetőnek is. Én digitális térben mozgok.
A másik pozitív hatása amit mondasz, hogy fizikailag is lefáraszt.
Egy volt kolléga is ott hagyta a (egyébként keresett) pályáját és asztalos lett.
Én biztos vagyok benne, hogy elég értelmet ad az életednek, hogy tudod, értéket csinálsz és van kézzel fogható eredménye a munkádnak, ráadásul alkotsz is közben.
U.I: ha meg xar helyre kerülnél véletlenül (közegre, főnökre gondolok), akkor menj tovább. De ezt a mi generációnk ( vagyis én mint y, te mint z azt hiszem), nem is kell mondani. :) Mindenki meg tudja találni a helyét, ha mer kockáztatni és továbbmenni akkor is, ha nehéz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!