Pár kérdés a borderline-nal kapcsolatban?
1. Többször olvastam már, hogy "nincs is olyan, hogy borderline", és hogy minden probléma megoldódik magától, ha kellően le van kötve egy ilyen ember. Ez igaz?
2. Ehhez kapcsolódóan: nem múlik el attól a szorongás, ha valaki olyan élethelyzetbe kerül, ahonnan nem lehet kihátrálni, és muszáj megoldania? Ez meg ugye önbizalmat ad, és beépül a személyiségbe, és máris jobban érzi magát.
3. Szintén ehhez kapcsolódóan, csak fordítva: nem attól lesz rosszabb, hogy valaki pszichológushoz jár, és ez épül be az énképébe, hogy ő egy segítségre szoruló ember, aki nem tudja egyedül megoldani az életét, és ez önbeteljesítő jóslatként működik? Nem gyengíti a problémamegoldó képességet a szakemberhez járás?
1. A problémák sajnos nem oldódnak meg maguktól. Vidzint szőnyeg alá söpörni, elfojtani lehet őket.
2.én ugyan nem vagyok borderline, tapasztalatom viszont, hogy a nagy problémák megoldása ugyan érlel engem, bölcsebb leszek, de az idegrendszeremet, az egészségemet pont hogy gyengítik.
3.vannak olyan problémák, amiket egyedül nem tudunk megoldani, ez tény, nem vagyunk mindenhatók. Ezt nyugodtan el lehet fogadni az énkép sérülése nélkül egy normális embernek. Szerintem inkább erőre, bátorságra vall, hogyha valaki sokezer forintot, sok időt és energiát a gyógyulására szán, minthogy a kannásborba menekülne, ami olcsóbb és egyszerűbb "megoldás". Egy jobb terápia során szembenézni dolgokkal, feldolgozni dolgokat, változtatni az életünkön, gondolkodásunkon nem éppen sétagalopp.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!