Pár kérdés a borderline-nal kapcsolatban?
1. Többször olvastam már, hogy "nincs is olyan, hogy borderline", és hogy minden probléma megoldódik magától, ha kellően le van kötve egy ilyen ember. Ez igaz?
2. Ehhez kapcsolódóan: nem múlik el attól a szorongás, ha valaki olyan élethelyzetbe kerül, ahonnan nem lehet kihátrálni, és muszáj megoldania? Ez meg ugye önbizalmat ad, és beépül a személyiségbe, és máris jobban érzi magát.
3. Szintén ehhez kapcsolódóan, csak fordítva: nem attól lesz rosszabb, hogy valaki pszichológushoz jár, és ez épül be az énképébe, hogy ő egy segítségre szoruló ember, aki nem tudja egyedül megoldani az életét, és ez önbeteljesítő jóslatként működik? Nem gyengíti a problémamegoldó képességet a szakemberhez járás?
válasza: válasza:Nem. 3×
Nemhogy borderline, de más mentális zavarok esetén se.
1. A "kellően lekötött" betegekből lesznek a legsúlyosabb függők, mert hozzászoknak, hogy mindig el lehet (és el is kell) menekülni valami baromságba. Legyen az alkohol, cigi, internet, akármi, vagy inkább egyszerre minden, ami csak kéznél van.
2. Mindig van hova kihátrálni. Pl. depresszióba vagy akár pszichózisba. Akinek csak arra van szüksége a "gyógyuláshoz", hogy sarokba szorítsák, annak eleve nem volt komoly baja.
3. Sokan még felnőttként is évtizednyi időket vernek el a "mosmá összeszedem magam" projektre, mielőtt végre felfogják, hogy semerre nem haladnak, mert ezt izomból, tudatlanul nem lehet. Aki "egyedül megoldja az életét", annak megint csak nem volt komolyabb mentális problémája.
Ennyi erővel skizofrénia sincs, csak egyeseknek élénk a fantáziája... :)
válasza:Az összes kérdés a BPD-hez kapcsolódik. Azt kérdeztem meg hosszabban kifejtve, hogy nem múlik-e el a BPD, ha növeljük a lekötöttséget (van, aki ezt állítja, ezért szeretném tudni, mi a helyzet), és hogy nem ront-e a BPD-s önképén, ha pszichológushoz jár. Mert szerintem ez egy önképzavar. Nincs szilárd önkép, nincs stabil identitás. Azt meg szerintem visszajelzések és tettek alapján tud kialakítani az ember.
Pl. olyan identitás sincs magától, hogy valaki "jó férj" és kompetens férfi, ezért dolgozni kell. De egészséges embernél nincs meg az a félelem azoktól a helyzetektől, amik segítenek ilyen identitást kialakítani, mint annál, aki BPD-s.
válasza: válasza:„A "sarokba szorítás" is izomból történik, nem?” – de, és éppen ezért ugyanúgy nem működik. "Gond" elmúlhat tőle, de a borderline nem.
„Honnan lehet tudni” – mivel laikusként nem tudod magadat diagnosztizálni, onnan, hogy keresel valakit, aki igen. Persze orosz rulettezhetsz is, amíg csak saját magadat teszed kockára.
„hogy nem múlik-e el a BPD” – nem, mivel ez nem csak egy állapot, hanem egy személyiségfejlődési zavar. Egyeseknek talán durva párhuzam, de hasonlóan nem tud "elmúlni", mint ahogy az autizmus vagy mondjuk a pszichopátia sem. Cserébe viszont jobban lehet rá kompenzálni.
„Mert szerintem ez egy önképzavar. Nincs szilárd önkép, nincs stabil identitás.” - igen, csak ennél is több. Ha csak valódi identitásod nincs, abból ki lehet nőni. Ebben az emberek többsége szenved 32-40 alatt, sokan utána is. De ettől még nem borderline-osok.
válasza:Én is borderline vagyok. Az összes kérdésben felsorolt dolog valótlan. A költözés, környezetvàltás is, mivel saját magad nem tudod otthon hagyni.
Egyébként ezt a betegszerepet sem kell túlságosan mélyen magadévá tenni. Nekem is teljes életem van.
Ahogy az egyik válaszoló írta nagyon komoly függőségem volt nekem is. Menekülni nem lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!