Létezik, hogy ennyire érzékeny legyen valaki?

Egy db idézettől elsírom magam. De olyan igazán sírok, nem, nem a csapkodós kisgyermek sírásra gondolok. Olvasok egy idézetet és úgy érzem teljesen "átjárja a lelkem" és elkezdek sírni. De magamtól, semmi kényszer, jön és tart 2-3 percig. Bármilyen hosszú az idézet, vers, mire a végére érek már elcsuklott hangon, szipogva olvasom és utána szinte azonnal sírok. És szinte mindig ez van. Nem keresek direkt idézeteket, ezt is a facebook kezdőlapomon görgetve láttam meg egy Könyvmolyok nevű oldalon, Goethe tollából.

És nem vagyok tini, nem szedek semmilyen tudatmódosítót, sem pedig gyógyszereket. Felnőtt nő vagyok és már egészen gyermekkoromban is mindig ez volt velem. Mindenki azt mondta, túl érzékeny vagyok lelkileg. Ebben lehet valami, szerintetek? Eddig egy ilyen emberrel találkoztam, aki szintén ennyire érzelmes...

Olyan érdekes dolog ez...

Vagy pl. olyan is volt már, hogy hazaérve munkából, körbenéztem a házban, mint mindig, mert ez az első, amit megteszek, pusztán biztonsági okokból és elsírtam magam, mondván, hogy el sem hiszem milyen jó az életem és mennyit szenvedtem, hogy idáig eljussak. Vagy sírok, ha eszembe jut a barátnőm, aki boldogtalan és belegondolok, hogy én milyen szerencsés vagyok a magánéletemben....

Idegen emberek és akár egy kis süni halálán is elsírom magam....

Tényleg nem értem, mi lehet ez?!