Ez mennyire normális?
Figyelt kérdés
Úgy érzem a gyilkolásban lelném örömöm. Nem tesz már semmi boldoggá. A barátaim nem foglalkoznak velem. A családom sem. Egy káosz az életem. Mostanában többször is a gyilkolás járt a fejemben. Idegen embereket bántanék. Nem érdekelne a következménye. Nem tudom mi történik velem. Valaki valami magyarázat?2021. aug. 14. 18:57
1/4 anonim válasza:
Normális, ha az ember végtelenül frusztrált, és elkesederedett. Nekem is volt ilyen időszakom. Az energiádat vezesd le fizikai aktivitással, nehéz munka, sport, lelkileg meg töltődj fel: kreatív hobbik, jó filmek, könyvek, egyél-igyál, légy önmagad legjobb barátja. El lehet menni túrázni, lehet nyelveket tanulni, vagy bármi új dologba belekezdeni ami érdekel.
2/4 anonim válasza:
Jaj de jó, hogy ilyen alakok szabadon mászkálhatnak... Legalább valami 100 kg-os harmincas pasi vagy akinek a testi ereje is meg van ehhez?
4/4 anonim válasza:
Ez semmiféleképpen sem normális. Nem szeretnélek hibáztatni nem te tehetsz arról, hogy jönnek ilyen gondolatatid, de arról hogy nem ismered be, hogy ez egészségtelen és még tovább ragozod a fejedben igen. Gondolom felnőtt ember vagy felelősséggel tartozol magad és mások iránt és legnagyobb reményeim szerint azért te is érzed, hogy borzasztó dolog lenne meggyilkolni valakit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!