Ha sokszor beszélek magamban, elképzelem, hogy egy haverral beszélgetek, akkor bajom van, vagy ez normális?

Ha olyankor nem tudod, hogy az nem a valóság, akkor nagyon nem normális.

Ha olyankor tudod, hogy az nem a valóság, de csinálod, mert nincs kivel megbeszélni, mert - tökmindegy miért - nincs erre alkalmas barátod, akkor kicsit nem normális, és érdemes lenne elgondolkoznod azon, mit tehetsz azért, hogy legyen barátod.

Ha olyankor tudod, hogy az nem a valóság, de csinálod, mert segít rendszerezni a gondolataidat, akkor csak fura.