Miért van az hogy ami nem érdekel azt nehezen értem meg?

Mert az emberi agy így működik. Ha minden hülyeséget megjegyeznénk, az agyunk nem bírná. Emiatt az folyamatosan szelektál, mégpedig meglepően hatékony módon. Ezért tudtunk kiemelkedni az állatvilágból, és ezért tudtunk végső soron egy civilizációt építeni.

Csakhogy aminek ezt köszönhetjük, később pont ez vált hátrányossá. Az őserdőben remekül működött az, hogy ami érdekes és fontos, azt megjegyzi az agy, ami pedig érdektelen, az megy a kukába. Viszont az oktatási rendszer meg pont abból áll, hogy függetlenül attól, hogy kinek milyenek a képességei, és mi az érdeklődési köre, válgoatás nélkül ugyanazt toljuk le a torkán. Akinek a szelekciós képességei rosszabbak, az ironikus módon jobb eredményt fog a közoktatásban elérni, akinek pedig jobbak, abból lesz a "közepes" tanuló. Aztán persze az más kérdés, hogy később ki mennyire fogja megállni a helyét, amikor tényleg használni kell az agyát. Nem véletlenül világítottak rá neves pszichológusok is, hogy általában nem a színötös tanulókból lesznek azok, akik a legjobban boldogulnak.

A központi lényeg a szeretet. Amit, akit nagyon szeretsz arra sokáig emlékezni fogsz.

Mélyen elgondolkoztam korábban ezen és arra jutottam, hogy változtatok életemen és megpróbálom a napjaim minden percében megtalálni egy örömforrást, aminek örülhetek.

Mivel tanár vagyok, és a rutinszerű tanítás réme fenyeget, nekem nagyon fontos kérdés amit írtál köszönet érte.

A másik fontos támpont a szeretet mellett, az újdonság megélése. Ezért olyan emlékezetesek az utazások új helyekre és az első szerelem.

Vannak olyan tantárgyak amiben akar egy másik diák is sokat segíthet pl a padtarsamnak sokat magyaráztam matekot és amit órán nem értett azt tolem valamennyire megértette (ez nem azt jelenti hogy jobb lennék mint a tané csak néha egy korunkbeli sokkal jobban megláthatja azt hogy mi miert nem megy )

De amúgy ez teljesen normális mindenki így van ezzel kedves kérdező csak valaki sokkal jobban tud magolni míg más nemtud