Szorongás minden élethelyzetben. Elmúlik valaha?

Egész kiskorom óta szenvedek ilyen szorongásos betegségben.

Ami az átlag embernek semmitmondó tevékenység, engem az is megvisel (venni a boltban kenyeret, chatelni idegenekkel vagy akár csoporttársakkal, részt venni az iskolában órákon, leülni tanulni, stb.). MINDEN szorongást vált ki belőlem. 13 éve élek ezzel, jártam több orvoshoz is, az okot tudjuk, dolgozunk rajta, de nem jobb. Szedek antidepresszénst, attól sem jobb.

Minden élethelyzetben elő jön, és úgy telnek a napjaim, hogy szorongok. Régen durvább volt, de most is gátol mindenben. Pl. nem merek elmenni edzeni egyedül, nem merek programokra menni egyedül. Rengetegszer próbáltam leküzdeni (elmentem pl karatézni, de abba kellett hagynom egy hónap után, annyira szorongtam).

Egyszerűen nem látom a kiutat. Csinos, okos nő vagyok, szerető családdal. És szörnyű szorongással. Mint írtam, kiskorom óta jelen van sajnos.

Volt a családban mentális beteg, édesanyám, de ő mással volt diagnosztizálva. Minden nap azért imádkozom, hogy elmúljon.

Ciki leírni, de névtelenül elmerem mondani: sokszor a fürdés, hajmosás is nehezemre esik. 24 éves lány vagyok egyébként.

Mondom, kívülről egy csinos lány vagyok, viszont az, hogy fürödjek például, rengeteg lelki erőt igényel.

Barátaim nincsenek, ez is egy probléma, amit a dokival kezelünk, kiskorom tóa 2 igaz barátom volt de mindenki elfordul tőlem. Mondom, az okot keressük.

Nagyon szenvedek. Szretném élvezni az életet, a napsütést, az emberek jelenlétét, de amint emberek között vagyok, vége...