Teljes mértékben ki vagyok az élettől. Hogy tudnám magam helyre tenni lelkileg?
*nem tudom mit csinálhatnék
Azt elfelejtettem odaírni hogy nem vagyok társasági ember, megutáltam az embereket is..😕










Na ide figyelj Te lány.
Kétségbe ne merj itt esni Én Nekem!
Vegyük végig, hogy miből élünk.
Tehát itt vagy, Te egy 26 éves, Nő.
Azt értsd meg, hogy el kell tudnod határoznod Magad. Diploma csak egy dolog. Fontos, de mi most ezekkel a körülményekkel rendelkezünk.
Ha lehet mindenképp diplomázz le.
Nade. Szerencsére itt vannak a Szüleied. Ideiglenesen Náluk is jól el tudsz csövezni. De munkahely az igen is kell idővel.
Azt jegyezd meg, hogy semmi sem tart örökké.
Ne tudd meg, hogy Jómagam is hányszor játszottam el a halál könnyű, édes gondolatával.
Nézegesd csak az állás hirdetéseket.
Barátok? Az emberek jönnek-mennek.
Nekem sincs jóformán barátom. Se Szerelmem.
Híztál? Kit érdekel, edzeni bármikor elkezdhetsz.
Dohányzol? Nem nagy ügy. Biztos hogy káros de nem kell túlgondolni. Néha jó az. De jó ha ebben is megtalálod mértéket. Túl sokat nem kell szívni.
Többet nem tudok mondani. Egyszerűen bízz, és tégyel mindeneddel azért, hogy jobb legyen. Én Veled vagyok, szorítok.
Esetleg ha valaki szerint hülyeséget íratam és ki tud javítani, azt megköszönném.
Szép Napot mindenkinek!





#1
Jártam egy évig pszichológushoz de azt mondta h nehéz velem és mindenképp ajánlja hogy gyógyszert szedjek. El is mentem dokihoz, ő felírt valami kedélyjavítót de nem sok haszna volt, illetve az orvos azt mondta h szerinte nincs nagy gond velem, a pszichológus az ellenkezőjét mondta. Aztán mivel a doki azt mondta h nem szükséges a gyógyszer így abbahagytam. A pszichológus meg emiatt nem akart elvállalni többet mert mondtam neki h nem szeretném szedni és az orvos sem javasolja. Így konkrétan “kirúgott”. Úgy h már nem is szeretnék szakemberhez menni. Elég sok pénzem benne van.
#2 köszönöm szépen a biztatást! A sulit elengedtem. Lehet gyenge vagyok de hónapok óta tanulok és nem tudok már oda koncentrálni. Nehezen élem meg a helyzetet. Utálom hogy ilyen vagyok. Az a baj h fogalmam sincs mi érdekel. Bármire gondolok rosszul vagyok tőle. Fogalmam sincs hova mehetnék el dolgozni vagy mit csináljak. A szüleim is eléggé kivannak. Apu nem beszél velem napok óta és anyuval is vitatkozunk néha. Egyszerűen kivagyok idegileg már. Nem tudom mit csináljak. Szeretném ha lenne egy férfi az életemben aki szeret és megbecsul de tudom h nehéz ilyet találni manapság és jó tapasztalataim sincsenek. Nem tudom mi legyen :(
#4
Igazából azt hittem h tudok tanulni és jól is megy, de nagyon sok a hiányosság és nem érzem azt hogy menni fog. Nos ez egy olyan szak amivel akárhol nem tudok elhelyezkedni. Viszont ahol el tudnék oda nem akarok menni. Sajnos ez van. Régebben biztos meg tudtam volna csinálni de most valami nem jó már.





2-es vagyok. Ne utáld Magad. Ez a legrosszabb amit tehetsz.
Szüleidet valahol megértem meg nem is. Jólvan sulinak annyi. Valahol el kell(fhúj de utálom ezt a szót) kezdeni dolgozni, és amelett a munkahely mellett kitartani.
Próbálj ki minél több mindent amit csak lehet. Egy férfi, mi...
Néha Én is összetenném már a két kezem a Nagy Ő-ért.
Hidd el Nekem, egyszer minden jobb lesz. Nem más, megyünk csövezni együtt.😁
De mindenféleképp, Bízz!










2-es.
Hogyan bízzak, mi...
Sehogy. Nem kötelező bíznod és hinned. Senkiben és semmiben.
Élj a saját meglátásod szerint. De soha ne áruld el Önmagad. Vagy már megtetted? Nem tudom. Bízom hogy nem.
Konkrét megoldással nem tudok szolgálni. Próbálkozz de közben pihenj egyet. Én igen is Bízom Benned. Lehet azt sem tudom ki vagy, és lehet soha nem is fogom. De tudom, hogy leszel Te még ennél sokkal boldogabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!