A barátomnak szerintem mentális gondja van, hogy hívják ezt? (Önimádó, elégedetlen, stresszes, hibáztató - részletek lent)

Mindig mindenért engem hibáztat, olyasmiért is, amihez nyilvánvalóan semmi közöm.

Ezen kívül velem bármi jó történik, azonnal képes negatívba fordítani, például "bezzeg őt vontam be" vagy "bezzeg emiatt ilyen későn értem haza és itthon nem csináltam semmi hasznosat", pedig néha lehetősége lett volna neki is részt venni.

Velem mindig azt érzékelteti, hogy haszontalan vagyok, és bármit csinálok én nem vagyok elég jó, mindig elégedetlen velem. Ugyanakkor magával is mindig elégedetlen, ha valami sikerül, akkor is bosszankodik, hogy miért nem sikerült 99% helyett 100%-ra.

Imád magáról beszélni, és amikor valamit kérdezek magammal kapcsolatban, olyankor is mindig ott kötünk ki, hogy magáról beszél.

Szerintem ezeknek a "tüneteknek" van már valami neve - ha igen, rákeresnék, hogy hogyan tudok ezeken változtatni. Van ötletetek?

(A nárcisztikus személyiségzavarnak nagyon hasonlóak a tünetei, de ő nem önző, és ki tudja mutatni, hogy szeret. Persze azt is olvasom, hogy "A nárcizmusnak is különféle fokozatai vannak, és nem mindegyik mutatja az összes jellemvonást.")

Előre is köszi mindenkinek!