Mentálisan instabil vagyok.Mit tegyek?

Egyik pillanatban jó kedvem van,szívből nevetek a másikban pedig k*rva rossz.Ma is voltam találkozni a barátaimmal tök jó kedvem volt aztán egyik pillanatról a másikra elment teljesen az életkedvem.Most hazaértem és öngyilkos gondolataim támadtak.Nemtudom miért,mindig is megvetettem azokat is akik bántották magukat.Erre fel meg mostanában egyre gyakrabban gondolok rá hogy mi lenne ha egyszercsak nem léteznék,kinek hiányoznék,közben meg tudom hogy a barátaim és a családom életét is tönkretenném vele.A másik dolog az hogy mindennek utánna nézek,bármi bajom van és megrémülök.Most is azért irok ide mert csináltam neten ilyen teszteket hogy mi bajom lehet és azt írta hogy hypohondria és kezdetleges bipoláris-depresszió.Nagyon megijjedtem.Régebben volt olyan hogy csak ok nélkül 1-2 hétre csak feküdtem az ágyban,aludtam,sírtam,nem ettem.Lassan egy fél éve szorongással és pánikrohamokkal küzdök.Mikor hosszabb távon boldog vagyok akkor azt kívánom hogy jöjjön valami rossz de nem tudom miért.Mikor meg rossz történik siránkozok magamnak.3 orvos küldött pszihológushoz kb 3 hónapja,akkor azt mondtam apukámnak hogy jobban vagyok(azért voltunk orvosnál mert nagyon szorult a torkom és a mellkasom és kiderült hogy nincs semmi bajom csak stressz miatt van),és igaz hogy már nem szorul a mellkasom de a semmin is elsirom magam és sokat gondolok az öngyilkosságra.Aztmondtam apukámnak hogy nem megyek max ha nem leszek jobban de azt hazudom neki hogy jobban vagyok.Mit tegyek?Tényleg elkéne menjek egy pszihológushoz?És ha igen akkor ismerjem be apukámnak hogy nem vagyok jól és elszeretnék menni?Jobban leszek magamtól vagy kell segítség?