Pszichiáterek, pszichológusok, terapeuták! Hogy csinaljátok, hogy nem lesztek idegesek a páciens védekezési mechaizmusai, ferdítesei miatt? Hogy valamennyire átláttok rajtuk?

Tudom, nem ugyanaz a szitu, mert én nem dolgozok, vagy tanulok ilyen szakmában.

De egy mentális beteg családtagomnál felfedezni vélem a védekezési mechanizmusait, hogy milyen cselekvésével mit takargat, mi elől hogyan menekül stb., és engem nagyon felidegesít. (Gondolom a személyes érintettség miatt, mert látom, hogy a saját problémáim és nehézségeim egy része honnan eredeztethető.)

Pl.: Ha nekiáll, hogy mindent egy nap alatt kitakarít 300%-osan (főleg, mikor nincs is olyan nagy kosz), akkor tudom, hogy ez nem is a takarításról szól, hanem arról, hogy értékesnek akarja érezni magát. Mert nála az értékesség egyenlő a hasznossággal.

Hogyan tudnám elérni, hogy ezek ne legyenek rám hatással?

Az, hogy megtalálom az összefüggéseket, és felismeréseim vannak, az jó és nagyon hasznosnak találom, a saját fejlődésemben, de az, hogy ennyire felidegesít nem jön jól.