Ezekből a rituálékból ki lehet gyógyulni? Miért kínoznak gondolatok meg bűntudat? Nagyon hosszú ezért az olvassa aki szeretné!

Sziasztok.

Sajnos hosszú lesz, ezért nem kötelező elolvasni, de aki megteszi annak köszönöm és remélem tud segítséget nyújtani vagy valami tippeket.

Szóval ez az egész általános iskolába nyúlik vissza talán. Akkor voltak olyanokat, hogy például volt egy fiú osztálytársam aki mellé ültettek azt ő mindig mondta, hogy "menjél arrébb", mikor már szinte lecsúsztam a székről, azt hiszem neki visszavágtam de nem rémlik. Sokszor a fiúk valamiért le zombiztak mikor elmentem előttük, később szerintem a járásom miatt lehetett, akkor furán jártam. Mindig is csendes voltam. Táncórán a fiúk mindig undorodott arcot vágtak mikor páros tánc volt. Pedig átlagos voltam akkor max rövid haj. Általánost minden gond nélkül talán végig vittem, utána kezdődtek a bajok. Kereskedelmi középiskolába mentem és mikor vártuk a tanárt próbáltam barátkozni egy lánnyal aki épp jött, kezdetben minden rendben volt csak egyik napról a másikra már nem válaszolt se az üzeneteimre, órán "én nem ülök mellé", akkoriban száraz volt a szám és megnyaltam és akkor páran észrevették és mondták " ez csókokat küld a levegőbe.." pedig csak megnyaltam, hogy ne legyen száraz. Aztán tesin kicsit megizzadtam lehet, ezért a fél osztály futott előlem, páran maradtak csak akik emberiek voltak. Szünetben hallom, hogy az öltözőben a lány (legyen Cecil) barátkozni akartam, kibeszél a többieknek, hogy "olyan mint egy lerázhatatlan pióca", folyton követ, lerázhatatlan"...pedig nem követtem őt ennyire. Inkább ő volt mindig ott ahol én. Szóval Cecil szünetben körbe kürtölte, hogy Hanna (legyek most én, nem ez a nevem) hallotta amiket beszéltem róla, mit tegyek? Kb. mindenkinek mikor ott voltam tőle lépésekre. Aztán azzal a színlelt vigyorral oda jött és "Hanna ne hara..."ekkor már elkezdtem kerülni. Metró aluljárón odamentem 2 lányhoz akik odahívtak és a túloldalt volt Cecil aki hangosan kiabált át, hogy "na most már őket szekálod?" vagy valami ilyesmit. Akkor éreztem ezt először, hogy nem kellene őket is bajba sodornom. Arrébb álltam pedig kedvesek. Azt hiszem mikor megizzadtam tesin, mondták, hogy "ablakot kell nyitni, nem fogom ezt kibírni, nem ülök mellé" és ekkor gondoltam, hogy lógok. De nem számoltam a következményekkel csak nem akartam velük lenni. Napokig lógtam, majd öngyilkosságot is próbáltam többször akkor (metró alá ugrani, hídról a vízbe ugrani) ekkor mikor épp szálltam volna le akkor özönvízszerű eső esett, ami megváltoztatta a gondolataimat és nem akartam mégse. Na innen a suliból kiiratkoztam, mentem másikba ahol nem volt semmi gond csak én kezdtem hazudni nekik, hogy nincs tesi cuccom pedig volt amit észre vettek egyszer, tesin mikor tesiztem 2 lány nevetett amire azt hittem rajtam de nem biztos az. Innen meg emiatt nem bírtam járni, már magamat okoltam minden ilyenért. Később találtam egy sulit (szaksuli) ahol megmaradtam 3 évet. Utána kis ideig árufeltöltőztem amit utáltam és leléptem. Itt is csináltam hülyeségeket. Utána letettem az érettségit persze matekot buktam...Innen 2 hónapig jártam érettségis szakra ahonnan sajnos ki kellett lépnem, mivel nem sikerült és innentől vagyok munkanélküli (2019 október)...Voltam próbanapokon, interjúkon de félek elkezdeni bármit is dolgozni huzamosabban. Most talán sikerül egy munka mivel már írt is, hogy biztos aláírják csak az igazgatóság nem elérhető még gondolom, viszont ezt is elrontottam mert tegnap voltam interjún ahol mindent elmondott, azt is hogy mikor hív, persze én türelmetlen voltam és finoman utána jártam, nem is volt lekezelő, tök normális volt csak zavart, hogy mondta hogy mondta hogy hív ha aláíratta, kell neki munkás aztán megkérdeztem, hogy ugye nem baj, hogy érdeklődtem és mondta dehogy az. És mégis gyötör a bűntudat, hogy mostantól lehet ferde szemmel néz emiatt, vagy nem akartam sürgettetni, mert korábban átvágtak. Na Valamikor elkezdődtek nálam ilyen rituálék amiket nem értek, egyszer talán még sulis koromban éreztem "késztetést", hogy érintsem meg a falakat 4x akár a plafont is amit nem érek el...Aztán bármi tárgyat a szobámban meg kellett fognom, mostanra már olyanok vannak, hogy este fele ablakon kinézek jobbra balra, éjjeli lámpákat nézem, majd az utat, tv és szekrény mögötti réseket is nézem 2x, 2 nagy szekrényemet megérintem 2 kezemmel majd átlósan, az ajtajukat, vizes üvegeket is meg kell, utcán hátra nézek 2x mindkét irányba, villamoson jött egy lány velem szembe majd hátra néztem hogy látom e 2x, korlátokat érintek, egyik oldalamon megigazítom a hajam másikon is muszáj, egyik lábam beütöm másikat is kell...Mindennap, még publikusan is. Orromon vannak miteszerek amik gyötörnek, büdöses folyásom van, amit hiába voltam orvosnál 2 kapszula nem hozta rendbe, erre is féltem elmenni évekig, Félek iszonyatosan, hogy büdös vagyok e, mert buszon is folyton szorongok, nehogy a szagom miatt nézzenek engem, egyszer le kellett szálnom korábban mint ahol szoktam, mert nem akartam, hogy akikkel utazok egy ideje azok tovább érezzék a szagomat, átszálltam inkább gondoltam nem terjeng akkor a szag, pedig nem volt szerintem. Suliban is kérdeztem bárkit, hogy büdös vagyok e mondták nem (a jó suli), egyszer keresztanyám tett megjegyzést, hogy büdös vagyok de jogosan mivel csak fürödtem és nem fújtam be de bekönnyezem rajta, nem vette észre...Nagyon életképtelennek tartom magam és szerencsétlennek, de szeretnék dolgozni csak félek. Most is jövőhéten talán sikerül és emiatt van bűntudatom...Mi van velem? Korábban mikor öngyilkos voltam voltam orvosnál, pszichonál de nem segítettek igazán, egyik iskolaorvos meg szépen elárult, mert másnap ezen fecsegtek a többiek, vagy hallották nem tudom. Ja és valamikor hülye voltam azt elküldtem egy fiúnak aki 40 pár meztelen képet ami miatt szintén gyötör a bűntudat, de nem amiatt, hogy kikerülnének a képek hanem mert nem vagyok már tiszta,szűz pedig soha nem volt szexuális élményem és nem is vágyok arra. Ez lenne az én történetem és szeretnék segítséget kérni, mert kitettem párszor hasonló kérdést de mindig van mivel kiegészíteni és zavar, ha nem írtam le mindent ezért ne haragudjatok. Mielőtt írnátok a terjedelem miatt, nem unatkozok, csak leírtam mindent ami gyötör engem az életben. Mi lenne a véleményetek ezek alapján? Ezek a rituálék, bűntudatok, büdös szag félelem...Miért vannak nekem ezek? Orvoshoz is félek elmenni. Trollok, szűkszavú vagy lekezelő válaszolók kérlek ne írjatok, mert látjátok van elég bajom. 23 éves lány vagyok. És amiatt is félek, hogy felismerhető vagyok talán az írásom alapján...