Van még valaki, akinek felnőtt korában alakult ki beszédhiba/dadogás?

Eléggé szorongó típus vagyok mióta az eszemet tudom. A legnagyobb problémám a szociális fóbia, ami a suli végeztével eléggé elhatalmasodott rajtam. Nem tudom pontosan minek következtében, csak gondolom, hogy a hirtelen felnőttéválás miatt méginkább erősödött a szorongásom és ezzel együtt a tüneteim. Ami újonnan jelentkezett kb. 3 éve, az időnkénti dadogás, megakadás a beszédben, rossz hangsúlyozás. Emellett nehezen fejezem ki a gondolataimat szóban, pedig viszonylag nagy szókinccsel rendelkezem, de a fóbiám nagyon lekorlátoz a beszédben.

Úgy érzem, az idő előrehaladtával egyre csak romlik a beszédkészségem. Mostmár kb. minden mondatba beledadogok egy szót vagy megakadok. Nagyon zavaró, főleg ahogy látom mások arcán, hogy nem értik mivan velem, furcsán néznek.

Valakivel történt még ilyen rajtam kívül? Van rá valamiféle 'gyógymód'?

2 pszichiáternél is voltam korábban, de érdemben nem tudtak semmivel hozzájárulni a problémáim megoldásához, csak a pénzt szipolyozták ki bőséggel, plusz gyógyszerrel tömtek.

Szóval a lehúzó pszichomókusokon kívül más módszert tud valaki?