Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Covid depresszió?

Covid depresszió?

Figyelt kérdés

Eddig elfoglalt voltam, mert vizsgaidoszak volt. Alapbol nehezen viselem az egyedulletet de kezd mar minden bajom lenni a bezartsagtol, hog ures az eletem....most van friss kapcsolatom is, mostkellene mindenfele mennunk de nem tudunk. Nyilvan igyekszunk a legjobbat kihozni, de elmaradnak az emlekek olyan szempontbol mert mindketten nagy vilagjarok vagyunk (ennek ellenere minden jo de megis kicsit unalmas a helyzet miatt)

Turazni jarok, az jo hobbim mar evek ota de totalis egzisztencialis valsagot elek. Eloszor a vizsgak, most meg ez a nagy semmi. Vannak hobbijaim

De kb mar semmiben sem lelek oromet, hianyzik a porges, az egyetem, a baratok az eletem

Tudom, lehetne rosszabb es mindig elmondok egy ament hogy meg nem voltam beteg

Mit csinaljak esetleg hogy ez megvaltozzon?



2021. jan. 20. 13:12
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:
Eddig is hajlamos voltam depresszióra, de a mostani helyzet csak tovább rontott rajta. Elsőéves egyetemista vagyok, és őszintén nem ezt vártam az első egyetemi évemtől. Kisvárosban élek, voltak eddig is barátaim, de nem sikerült túlságosan szociális életet élnem (szinte semennyire) a gimis éveim alatt, éppen ezért vártam nagyon az egyetemet. Erre azzal kellett szembesülnöm, hogy a helyzetem azóta még rosszabbodott is, mivel eddig legalább eljárhattam iskolába, ha máshol nem is ott közösségben lehettem. Az online oktatás miatt lassan minden motivációm elveszik, nincs kedvem tanulni, úgy érzem nincs erőm semmihez. Véleményem szerint elkéne már engedni ezt a covidot, vagy legalábbis enyhíteni valamelyest a korlátozásokon, mert ha ez így megy tovább sokaknak fog rámenni a pszichés egészségük....
2021. jan. 21. 23:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 anonim válasza:

Kedved utolsó!

Én is egyetemista vagyok, ez a 4. félévem, ebből 3mat online töltöttem.

Iszonyú csalódás ez így nekem, már kb minden motivációm elveszett, utálom a szakomat is, az egyetemi éveket igazából már elengedtem...

A fél év alatt lett 2 barátom, de már velük se beszélek.

Voltam vagy 2 egyetemi buliban meg voltam pár hónapig kollégista, de mintha egy másik univerzumban lett volna az a félév..már alig emlékszem rá:(

Nem akarom sajnáltatni magam, de úgy érzem rólunk senki nem beszél, pedig legalább olyan rossz nekünk is mint a gimiseknek. Én úgy érzem érzelmileg leragadtam úgy érettségi környékén, azóta csak visszafejlődök, közben telik az idő a fiatalságomból, mega "legszebb évekből".

Nagyon, nagyon rossz ez a helyzet és nem igazán tudunk ellene semmit tenni:(

Talán amire mégis megtanított, az az elfogadása annak, hogy nem minden úgy alakul, ahogy terveztük.

2021. ápr. 7. 10:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!