Mi a különbség a pszichopata, szociopata, autista és skizofrén között ? Melyik a legveszélyesebb ? Ismertek ilyet a környeztetekben ? Mennyire erőszakosak ?

Most ezt kicsit bonyolult lenne elmagyarázni, mindegyikről van egy hosszú Wikipedia-cikk.

Dióhéjban:

-Az autisták alulfejlett kommunikációs és szociális készségekkel, viszont más területen meg magas készségekkel rendelkezhetnek. Ez lehet annyira enyhe, hogy az illető a hátrányait saját magától megtanulja leküzdeni, észre se veszed, és lehet egészen súlyos is. Egyáltalán nem veszélyesek és erőszakosak.

-A skizofréniát tudathasadás (téveszmék, hallucinációk) és "szétesés" jellemzi (értsd: dezorientált beszéd, szociális kapcsolatokra nincs igénye, tompultság stb). Alapvetően ők sem veszélyesek.

-Pszichopata / szociopata. Hivatalos nevén antiszociális személyiségzavar. Nincsenek érzelmeik. Hogy mire használják ezt a tulajdonságukat, az változó. Ők már lehetnek veszélyesek, mert sorozatgyilkos könnyebben lesz egy érzelem nélküli emberből. De ha nem is erőszakos típus, könnyen lehet olyan, hogy a környezetét manipulálja, az embereket kihasználja.

Egy kicsit belejavítanék az 1. válaszába, ami amúgy jó. Az antiszociális személyiségzavar gyakori dolog, kb zárkózottságot takar. A szociopata/pszichopata már durvább. Míg egy antiszoc ember nagyon is szorongós, attól még tud szeretni, tanulni. A pszichopatáknak pont az a fő ismérvük, hogy nem szeretnek, nem szoronganak, nem tanulnak, és nem fejlődnek.Egy okos pszichopath jól el tudja ezeket játszani (el is szokták), de náluk ez nem normális emberi érzelem, hanem csak színészkedés.

Autik közt is vannak veszélyesek. Amikor egy 100 kilós autista ember ordítva ugrál az asztalon, mert elfogyott a piros gumicukor, az azért nem túl megnyugtató élethelyzet. Ők nem gonoszságból agresszívek, hanem nincsenek tudatában a cselekedeteiknek. Egy pszicho sorozatgyilkos tisztában van vele, csak nem érdekli, nem aggódik emiatt, kb leszarja. Neki nem nagyobb baj megölni 5 embert, mint nekünk leütni 5 legyet.

#2

Ha már belejavítasz, akkor ne rontsál rajta. Az antiszociálist hétköznapi értelemben ugyan tényleg szokták mondani olyanra, aki kerüli a társaságot. De az antiszociális személyiségzavar, mint pszichiátriai kórkép az pontosan megegyezik azzal, amit a köznyelv pszichopatának vagy szociopatának nevez. Felszínesen szimpatikus ember, akinek nincs empátiája, így nem bánja ha másnak kárt okoz. Nem szükségszerűen erőszakos vagy gyilkos, az antiszociális személyiségzavarral rendelkezők sokan elvileg tisztes polgári életet él, sok köztük a politikus, üzletember, cégvezető, mert ilyen pozíciókban könnyebben érvényesülnek.

Legveszélyesebb? Mindegyik veszélyes és olyan nincs hogy legveszélyesebb, én példának mindig a demenciás embereket szoktam felhozni.

Az átlagember azt hinné hogy csak szép csendben leépülnek,és alapvetően ártalmatlanok, de most képzeld el hogy egy vegyész elkezd leépülni, még tudja mivel lehet elrepíteni a tetőt a házon,tudja hogyan kell kikutyulni, de már a körülötte lévőket nem ismeri fel, akár azt is hiheti elrabolták...

Szóval olyan hogy legveszélyesebb pszichiátriai betegség nincs, mindegyik veszélyes.

Tudom, hogy off, de én is úgy tudom, hogy a pszichopátiához, meg szociopátiához tartozik az antiszocialis kifejezés. A 2.valaszoló szerintem az aszociálisra gondolt (a 2t könnyű keverni)

Antiszociális: aki más emberek, és/vagy a társadalom kárára tevékenykedik, másoknak árt.

Aszociális: visszahúzódó, zárkózott, társasági eseményekből kivonja magát, de ártani nem árt senkinek.

anti=ellen -> antiszociális="közösség ellenes"

"a-"=fosztóképző, vmi nincs -> aszociális="nem szociális"/"nem közösségi"

(Én így jegyeztem meg.)

#2-es

#1-es vagyok. Gyakran rosszul használjuk, de így lenne a helyes:

Az embereket kerüli = Aszociális

Társadalmi normákat felrúgja = Antiszociális

[link]

Na, akkor tisztázzunk valamit. A DSM szerint a fent leírtakat: pszichopata, szociopata, autista, skizofrén négy különböző főkategóriába lehet osztani.

Skizofrén: pszichotikus zavarok

Autista: pszicho-neurológiai zavarok

Pszichopata/szociopata: személyiségzavarok

A pszichotikus zavarok, ahová a skizofrénia tartozik, dióhéjban annyit takar, hogy megszűnik az egyénnek a realitással való kapcsolata. Hallucinál, téveszméi vannak. A pszichózis, vagyis hivatalosan a rövid reaktív pszichózis előfordulhat más betegségeknél is: súlyos depressziónál, bipoláris zavarnál is megjelenhet (pl. mániás epizód közben), illetve borderline vagy egyéb személyiségzavaros egyéneknél stressz hatása alatt kiprovokálódhat. Ezek mind akut állapotok, vagyis csak pár óráig, max. pár napig tartanak.

A skizofréniában megjelenő pszichózis krónikus, az egyént nem lehet meggyőzni a téveszméik alaptalan tartalmáról. Ugyanakkor jelen van a pszichoszociális és kognitív leépülés, memória és koncentrációzavarok, a beteg elnémulhat vagy előfordulhat, hogy nem reagál a környezetére.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden skizofrén beteg ön és közveszélyes. Kezeletlenül megnő ennek a kockázata, viszont akkor már kiszorulnak a társadalomból és az utcára kerülhetnek (sok hajléktalan kezeletlen skizofrén beteg). Az antipszichotikumok szedésével valamennyire fenntartható a normális életvitel, terápiával kontrollálhatók a téveszmék. A terápiás cél: ha belátja a páciens a téveszméi valótlanságát, a kezelő megismerteti vele a mentális állapotát. Viszont a betegség nem válogat, intelligens embereket is érinthet, későbbi életkorban megjelenve.

Az autisztikus spektrumzavar egy neurológiai rendellenesség, ami a szociális készségeket érinti. Nem véletlenül spektrumzavar, ugyanis úgy kell elképzelni, mint egy skálát, amin a nagyon súlyostól a kevésbé súlyosig helyezkednek el az egyének. A nagyon súlyos azt jelenti, hogy olyan mértékben sérült a pszichoszociális fejlődés, hogy a gyerek nem beszél, nem kommunikál, és tudja értelmezni a környezetét. Sajnos ezt a sztereotípiát szokták azonosítani az enyhén érintett autistákkal is. Az utóbbi annyit takar, hogy a kommunikációban észrevehető pár furcsaság, az egyén kerüli a társaságot, kevésbé barátságos, nehezebb neki beilleszkedni a kortársaihoz, egy-egy érdeklődési területre fixálódik (gyakran a vonatok, de bármi más is lehet, fokozott érdeklődés a természettudományok iránt). Ezt nevezték régen Aspergernek, mára már törölték a kifejezést.

Nem ön vagy közveszélyesek, általában csendesek, érzelmeiket nehezen fejezik ki. De személye válogatja, van olyan is, aki nagyon sokat beszél, és nem érzékeli a másik ember reakcióit, hiszen az arckifejezésék megfelelő felmérésére való képesség pont sérült.

Pszichopata/szociopata: sokan emlegették az antiszociális személyiségzavart, amit az aszociálissal valóban sokan kevernek, ami a visszahúzódást és környezettől való izolációt jelenti. Az antiszociális konkrétan az anti, vagyis (ellen) szociális (társadalommal, viselkedéssel kapcsolatos) kifejezéseket jelenti. Tehát bűnözést, csalást. A pszichopátia hivatalosan nem szerepel a DSM-ben, ugyanis nincsenek még megfelelő kutatások arra nézve, hogy a fogalom mit is takar. Az utóbbi pár évben született pár tanulmány arról, hogy születéstől fogva sérültek az agy bizonyos empátiáért felelős területei (kisebb amygdala), de még nincs elegendő kutatás a végérvényes megállapításhoz. Az egyén lehet pszichopata úgyis, hogy nem viselkedik antiszociálisan, vagyis nem sérti meg a társadalmi normákat. Sajátos tulajdonságok jellemzőek rájuk, amelyek inkább az érzelemközponttal vannak összefüggésben, az intellektuális képességek épek maradnak. Vagyis, lehet nem érzik át, hogy milyen amikor összetörik egy szakítás valakinek a szíve, de meg tudják érteni, hogy ez fájdalommal és szomorúsággal jár. Továbbá arra sincs bizonyíték, hogy sikeres üzletemberek, cégvezetők lennének, ez egy sztereotípia. Egy pszichopátiát tanulmányozó angol tudós (akit érdekel, Kevin Dutton) valóban készített egy listát arról, hogy feltételezhetően a tulajdonságainak megfelelően hol helyezkedne el a legszívesebben és hol teljesíteni egy ilyen egyén a legjobban, de általánosítani akkor sem lehet. Antiszociális személyiségzavarral, sőt semmilyen személyiségzavarral nem diagnosztizálunk senkit addig, ameddig nem teljesíteni a DSM-ben szereplő kritériumokat. A helyes diagnózis felállítása néha hónapokig/évekig tarthat, úgyhogy ha valakit a gyakorin diagnosztizálnak pár sorból, azzal, hogy mennyire nárcisztikus az illető vagy az exe, az valószínűleg nem hiteles. A pszichopatákra sem lehet ráhúzni az antiszociális személyiségzavart, ha nem teljesítik a kritériumokat.

A szociopata (bár az sem szerepel a DSM-ben) már a megfelelője lehet az antiszociális személyiségzavarnak, ugyanis a társas viselkedést és a szociális normák súlyos megszegését jellemzi ez a személyiségzavar. Egy beilleszkedési zavarnak hamarabb mondanám, ami tanult mintákból épült ki. Olyan társadalmilag alacsony osztályokban fordul elő, ahol magas a bűnözési ráta. Kisebbségi, a szociális ranglétrán nagyon alacsonyan elhelyezkedő csoportokra gyakran megjelenő, ismétlődő viselkedési minta. Az egyénekre a lopás, a csalás, a manipuláció jellemző. Annak érdekében viselkednek antiszociálisan, hogy a közegükben növeljék a túlélési esélyeiket.

Sokan gyilkosként kerülnek börtönökbe, vagy egyéb súlyos bűncselekményt elkövetve. A mai napig kérdéses, hogy mennyire meghatározó a genetikai hajlam abban, hogy valakinél antiszociális személyiségzavar alakuljon ki. Egy relatíve normális, középosztálybeli rendes családba született egyénnél is mutatkozhatnak antiszociális személyiségzavarra utaló vonások. Ezért az én véleményem szerint, (ami egyáltalán nem hiteles, hiszen még nem is létezik tudományos álláspont arról, hogy milyen körülmények között és pontosan minek hatására alakul ki egy ilyen zavar) minden attól függ, hogy az egyén hogyan dolgozza fel azokat az impulzusokat, amelyek a gyerekkorában, élete során érik. A feldolgozás minősége lehet genetikailag megalapozott, azonban erre sem létezik még hiteles válasz. Vagyis ezért van az, hogy egy normális családból is kerülhet valaki börtönbe, vagy egy nagyon antiszociális közegből is kerülhet valaki ki tisztességes emberként, aki elítéli a bűnözés minden formáját.

Szerintem minden betegség egy skálán helyezkedik el, nagyon súlyostól a kevésbé súlyosig, ezért nem előnyös sztereotipizálni és rögtön közveszélyesnek címkézni valakit.

Szerintem a #1 írta le legpontosabban (Én is Autista vagyok)

Ja és kedves #4, ezt ki kérem magamnak. Fura vagyok, ezt elismerem, de az életemben nem bántottam Senkit, és nem is bántanék. Amikor dührohamom van, akkor is csak magamat bántom, és SOHA, SOHA másokat.