A depresszió egy öngerjesztő spirál?

Hát velem azért történt ez mert közben drogfüggő lettem. Voltam én minden hol, beszéltem pszichológusokkal, és a végén kikötöttem az addiktológián, meg drogambulancián. Mindenhol azt mondták hogy egyedül nem fogok tudni leszokni (mondjuk nem is sikerült) és hogy menjek be az egy éves bentlakásos rehabra. Egy ilyenre be is mentem, de mivel egész életemben egyedül voltam - ezért nem bírtam a csoportot. 2 hét után kijöttem és inkább a híd alatt aludtam (mert szüleim meg kidobtak) de ott is jobb volt egyedül - mint más emberekkel össze zárva. Tehát nem azért jöttem ki mert, drogozni akartam - hanem a szociális fóbiám végett.

Most már azóta sok-sok idő elment, és 18 éve vagyok súlyos szenvedély beteg. A TB-m is lejár nemsokára, már nincs is pénzem arra hogy komoly szakemberekkel beszéljek. Amúgy is mindenhol ugyanazt mondják hogy menjek be a rehabra. Viszont én nem megyek be. Egyedül is jobb kint hajléktalanként romos épületekben, azt kockáztatva hogy megfagyok. Szóval én ilyen vagyok. Ez a szomorú történetem. Mivel mindenhol csak ugyanazt mondják - már nincs értelme ilyen helyekre mennem..

Viszont feladni nem adtam fel. Most is 5 napja már tiszta vagyok. Ma is sokat meditáltam, és egyébként jól érzem magam. Nemsokára úgy néz ki új munkahelyen is kezdek, és mindent bele fogok adni hogy legalább pár hónapig sikerüljön tisztának maradni. Aztán majd meglátom mi lesz. Még akármi is lehet. Lehet hogy egyszer csak sikerül megtalálnom az életem értelmét, vagy csak egyszerűen véget ér a szenvedésem.

Minden esetre nekem így hogy csak egy adott módon segítenének - inkább nem kell külső segítség.