Ez már lassan valami kényszerbetegség? Hogyan lépjek ki belőle?

Nagyon szégyellem magam a cselekedeteim miatt, mégis amikor leállok a hülyeséggel újra kialakul a késztetés ami miatt megint belevágok pedig tudom hogy káros és rossz.

Ez a cselekedet pedig nem más mint a kamu profilok létrehozása és kezelése. Tudom hogy hülyén hangzik,de ez sajnos az igazság. Évek óta tart már ez nálam, volt hogy annyira bűntudatba kevertem magam hogy töröltem mindent aztán éltem szépen a saját életem de amint úgy érzem hogy unatkozom,hogy nincs társaságom,nem vagyok elégedett magammal akkor újrakezdem és mivel mindig vonzó lányok képét használom, egyértelműen jönnek magától az emberek. A legrosszabb az hogy általában keresem az intelligensebb férfiakat akikkel lehet ténylegesen flörtölni csakhogy előbb utóbb a találkozó téma feljön és én olyankor döbbenek rá hogy basszus megint elkövettem,megint érzelmileg manipuláltam másokat. Az egy dolog hogy a saját gondolataimat adom át de a kép amit kialakít rólam nyilván egy fikció. A helyzet súlyossága hogy egyébként nem vagyok szingli,4 éve élek együtt a párommal akivel hasonló módon ismerkedtem meg,csak neki bevallottam hogy nem én vagyok a képeken és ő ezt elfogadta majd tovább léptünk ezen és azóta tényleg működik köztünk a dolog...de még előtte is titkolózom ezzel kapcsolatosan.

Annyi rendes srác van,akik megérdemelnék hogy normális lányt találjanak...erre én pedig csak lopom az idejüket a kamu profillal ami felé érzelmeket táplálnak. Bűntudatot érzek és utálom magam,nem merem felvállalni azt aki vagyok és állandóan azután vágyakozom hogy más legyek,hogy értékeljenek...

Volt már valaki hasonló helyzetben? Hogy lehet ezt végleg abba hagyni?

Én ugyanis hiába próbálom, mindig van egy szituáció amikor újra cselekszem. Ha töröltem mindent,csinálok újat és a saját életem szépen lassan elhanyagolom. Nincsenek barátaim,a családommal is alig foglalkozom de egy pillanat alatt nem kaphatok más életet...még ha ezzel a szarsággal kicsit így is érzek.

Nem savazást kérek,hanem tanácsokat!

21/L