Hogy mondjam el a pszichológusomnak, hogy?

öngyilkos gondolataim vannak, nem tudok semmit sem elvégezni, minden nap 4ig fenn vagyok és 2kor kelek, nem tudok odafigyelni semmire, lassan ellep a kosz, nem tudok rágondolni se az egyetemi feladatokra, szétcsúsztam. vannak kisebb időtartamok, amikor bepörgök, de akkor sem végzek el semmit. amikor legutóbb beszéltünk, éppen pörögtem, 5 óra alvás után, és sikerült meggyőznöm, hogy nincs semmi baj, ez még hozzátartozik a normál hangulati kilengéseimhez. előtte 5 nappal gyógyszereztem túl magam és ittam rá, hogy aludni tudjak, de azt is sikerült kimagyarázni. mivel, ha jól tudom, bipoláris a diagnózisom, attól tartott, hogy újra mániás epizódom lesz. én nem tudom mi történik, de a legutóbbi epizód nagyon nem ilyen volt, és nem is hiszem, hogy most epizódom van. úgy érzem, hogy csak túl lusta és béna vagyok ahhoz, hogy összefogjam az életemet. néha azt érzem, hogy pszichiátrián lenne már a helyem, de közben meg nem érzem nagyon súlyosnak az állapotot, amiben vagyok. nagyon szükségem lenne arra, hogy valaki azt mondja, ez így nem mehet tovább. mit gondoltok?