Függőségre (leszokáshoz) antidepresszáns?

29 éves srác vagyok. Sose volt rendes kapcsolatom (rendetlen se, épp csak szüz nem vagyok). 18 éves korom óta van internetünk, én azóta folyamatosan pusztítom magam pornóra maszturbálással. Sajnos nagyon hamar megtanultam, hogy miért

intézzem el magam 10 perc alatt, ha kihúzhatom 20-ig, 30-ig, stb. Az évek alatt így jutott el a több óráig.

Tudom, miről szól ez, dopamin, a keresés izgalma, ha találsz egy jó videót, ami neked tetszik, ömlik a dopamin az ereidbe, ezt az izgalmat üzöd, csak már jóval az egészséges mértéken túl is (ha van mérték egyáltalán)

Azt, hogy miért csinálja ezt valaki ennyi éven át, nem kérve segítséget, ne tőlem kérdezzétek.. nyilván depresszió (is).

Ez fizikailag is rendkívül egészségtelen, a tesztoszteron szintet is megnyírbálja, és mentálisan is, hiszen az összes kib@szott évemet 19-tól 29-ig ezzel töltöttem, ez a gondolat egyszerüen megsemmisít belül.

Az egész alapja a 0 önbizalom/önbecsülés (+szorongás), mióta a nőkhöz vonzódom (12), az alapgondolat az, hogy miért választana engem bármelyik is? Ez pedig az jelentette, hogy azóta is csak a jobb kezem és a fantáziám volt, ha kielégülést akartam.

Hiába akarok leszokni évek óta, ha egyetlen nap eltelik úgy, hogy nem csinálom, már az nagyon meg tud lepni.

Gyógyszert is kaptam (még 2018 végén), elkezdtem, de olyan brutálisan rosszul voltam tőle, hogy ez el is tántorított tőle, azóta nem próbáltam semmilyet. Viszont most már odáig fajult a helyzet, hogy egy hajszálnyira vagyok az öngyilkosságtól, és úgy vagyok vele, így (mint utolsó esély az életre) mégiscsak meg kéne próbálni ismét, és most kivárni, mit csinál hosszabb idő alatt. Mit gondoltok?

Tudom, ha le tudnék szokni erről magamtól, akkor nem (feltétlenül) kéne gyógyszer, és biztos, hogy sokkal jobban érezném magam, de nem megy egyedül, ez függőség (minél többet csinálom, annál jobban kívánom, ennek egyszerüen nincs felső határa), ezért gondoltam a gyógyszerre, mert ez így az öngyilkosságig fog haladni.