Kirúgtak a pánikbetegségem miatt, és nem tudom, hogyan tovább?

Decemberben lesz egy éve, hogy diagnosztizáltak pánikbetegséggel. Az akkori munkahelyemről 2 hónap táppénz után eljöttem, mert nekem és a munkáltatónak is jobb volt így, közös megegyezés alapján történt.

Ezután nagyon nehezen találtam munkát, de abban a pár hónapban sikerült jobban lennem és az orvosommal elkezdtük csökkenteni a gyógyszeradagot, vegül teljesen elhagyhattam. Közben lett másik munkám, két hónapig minden okés volt, aztán visszaestem. Elöször csak havi 1-2 rohamom volt, aztán heti 1-2, de mostanra odáig fajult a helyzet, hogy napi szinten van, néha több is és képtelen vagyok bemenni miatta dolgozni (a héten nem is voltam), ezért kirúgak ma.

A főnököm egyébként tudta, hogy van ez a betegségem, elmesélte, hogy felismerte a rosszulléteim tüneteit, mert régebben ő is átesett ezen. Egész eddig támogatott is. Holnap már mentem volna melózni, de azt mondta, feltartom a munkát és ki kell rúgnia.

Ismét munkanélküli vagyok, és nem tudom mit csináljak. A pánikom nem javul, és így nagyon nehéz lesz új munkát találnom, főleg, hogy nem tudok több műszakos melót vállalni, mert a napi rutin hiánya kiváltja a rohamokat. Teljesen kilátastalan vagyok.

A helyzetemen az sem segít, hogy a pánikbetegség mellett még szorongásos depresszióval es inszomniával is diagnosztizálva vagyok (az inszomnia miatt is sok rohamom van)

Mik így a lehetőségeim? Merre tovább? Rossz beismerni, de egyetlen megoldásnak mostanában csak a halált látom...

21/N