Hogyan javítsak a közérzetemen, hogy kiegyensúlyozottabbá váljak?
Egy számomra igen nagy problémával fordulok hozzátok.
Több ízben tettem fel kérdéseket, és nagyrészt segítettetek áthidalni egyes problémákon, ezért gondoltam, hogy megoszthatnátok velem is a tapasztalataitokat.
Túl érzékenyen reagláok a mindennapi életben előforduló helyzetekre.
Szeretnék kiegyensúlyozott nő, feleség, anya lenni, ami jelenleg nem vagyok.
Nem tudom kikapcsolni az agyam, elterelni a gondolataimat, sokszor napokig képes vagyok kattogni szó szerint hülyeségeken (mivel tisztában vagyok vele, hogy hülyeség), mégsem tudok könnyen elrugaszkodni bizonyos dolgoktól.
Pl: Ha a felettesem esetleg ingerlékenyebben szól hozzám, mert valami vagy valaki felbosszantotta, engem a sírás kerülget, és persze ki sem tudok állni magamért, mert nem merek.
Ha a gyermekem megbetegszik, lázas, rosszul van, az aggódást is olyan mélyen élem meg, hogy alvászavarim vannak, sírok.
Ha a férjemmel összezörrenünk, sokszor sírásban török ki.
Ha bármelyik munkatársammal véleménykülönbségünk van (nem veszekedésre gondolok, kiabálásra, csak nem ugyanúgy gondolkodunk bizonyos dolgokról), érzem a feszültséget és napokig kattogok azon, hogy inkább hallgattam volna, vagy csak bólogattam volna és akkor nem érezném magam ilyen ramatyul.
Ezek a dolgok kihatással vannak a hétköznapjaimra, állandóan feszült, ideges vagyok, szorongok, sokszor napokig nem tudok megnyugodni, kihatással van a sexuális életemre/életünkre, mert nem tudom magam elengedni.
Pszichológust is felkerestem, még nagyon az elején járok, de remélem, hogy a későbbiekben azért változást hoz a terápia.
A rosszindulatú megjegyzésektől, kérlek kíméljetek. Ha érdemben nem tudtok hozzászólni, tapasztalatot megosztani, inkább görgessetek tovább.
Előre is köszönöm.
Meditáció sokat tud segíteni a stressz levezetésében.
A pszichológus szintén jó lesz szerintem!
Szia, sajnos hasonló helyzetben vagyok én is, bár gyermekem sajnos nincs.
A munkahelyen - ami egyébként jó és barátságos - de bárki ingerültebben szól hozzám vagy kissé megbánt a sírhatnék jön rám 35 éves koromban és rettentő kellemetlen!
Amit észre vettem magamon, hogy ha a férjemnek van rosszabb napja és esetleg megbánt vele minden gond nélkül tudok úgy beszélni, hogy kiállok magamért, de mégis higgadtan, kedvesen szólok neki, hogy ez rosszul esett /legközelebb ne így szóljon, stb, stb.
Tehát tudom, hogy mi a helyes megoldás, de mással mégsem tudom alkalmazni!
Illetve csak akiket IGAZÁN szeretek, pár barátom és a férjem.... Érdekes módon édesanyámmal szintén nem megy ez, ha megbánt elsírom magam.
Esetleg önbizalom kérdése?
Kedves kérdező, végül segített a pszichológus?
Nagyon szeretnék ezen változtatni én is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!