Van valaki, akinek sikerül fóbiából kigyógyulnia?

Nagyon-nagyon régóta küzdök egy mumussal, az emetofóbiával (hányástól való irracionális félelem). Az életem egy időzített bomba, jóformán minden percben rettegek, hogy rosszul leszek és hányni fogok. Nem tudok teljes és egészséges életet élni, nagyon sokmindenről inkább lemondok (baráti iszogatós összejövetelek, hosszabb távú buszos kirándulások - bár én buszon még nem voltam rosszul, rettegek, hogy valaki a környezetemben rosszul lesz). Szerencsére nagyon régen voltam már igazán rosszul (talán oviban), de pontosan emlékszem minden egyes hányásomra/másnak a rosszullétére. Ha kicsit is rosszul érzem magam, egyből benyomok egy daedalont. Családomban ha valaki beteg, képtelen vagyok odamenni hozzá és segíteni, iszonyatosan szégyellem magam! Ha kicsit is veszélyben érzem magam (valaki részeg, beteg vagy csak simán rosszul van körülöttem), az agyam átkattan, beszűkül a gondolkodásom és csak a kiutat keresem. Olyan, mintha a belső kis világom összeomlana.

Betegesen ügyelek arra, hogy véletlenül se kerüljön baci/vírus a számba, és az ételekre is iszonyatosan figyelek.

Lassan szeretnék családot (24/N), a terhesség, kisgyerek pedig hányással (is) jár. Ezzel a fóbiával pár éve voltam már pszichológusnál, de néhány alkalom után elbúcsúztunk egy nesze semmi fogd meg jól "relaxációs gyakorlattal". Pszichiáterhez még nem fordultam, gyógyszerek nélkül szerettem volna kigyógyulni, de már egyre inkább hajlok a gyógyszerek fele, persze, ha nincs más megoldás.

Azt szeretném kérdezni, hogy van-e valaki, akinek sikerült kigyógyulnia, illetve ha van, hogyan és mennyi idő alatt sikerült. Illetve teljesen tünetmentes-e, lehet-e olyan, hogy valaki kigyógyul, de 3 hónap múlva újra előjönnek ezek a problémák.

Illetve van-e valamilyen más megoldás a gyógyszeren kívül, tudna-e valaki ajánlani egy jó szakembert.

Köszönöm szépen, hogy elolvastad, külön köszönöm előre is a hasznos válaszokat!