Megéri belevágni?

két válaszom van erre

1. próbáld meg mindenképp, ha valaki támogat mellette, mert ugyan a tandíjat fizetheted diákhitellel, de valamiből élni is kell, és orvosi mellett nem fogsz tudni dolgozni

az életkorod miatt ne aggódj, ez most tűnhet soknak, de 15 év múlva a világon senkit nem fog érdekelni, normálisékat most se

és inkább most "veszíts" pár évet, mint h 30 év múlva visszanézve azt érezd, hogy az egész életedet elvesztegetted

2. ez egy népszerűtlen válasz, szóval csak kifejezett kérésre írom le

Mi olyan nehéz az orvosin?

Mellkasra a kezet aztán egy-kettő-három, lefelé nyom a mellkas, levegőt befúj, majd kipufoog, pumpál!

Ennyi az egész, én is lehetnék orvos

Sajnos hasonló helyzetben vagyok én is. Ugyanúgy orvos akarok lenni, amióta az eszemet tudom, viszont a szüleim szerint "örüljek, ha büfésnek felvesznek".

Kezdem elhinni, hogy buta vagyok, hiába mondja bárki, hogy nem vagyok az. Valahol tudom, hogy nem, valahol pedig szégyenlem magam, mert olyan, mintha szégyelnem kellene magam amiatt, hogy buta vagyok.

Komplex, viszont aki érezte már így magát, megfogja érteni.

Szerintem menj el az orvosira!

Az orvoslás életcél. Ha tényleg komolyan gondolod az leszel. Így, vagy úgy, de oda fogsz kikötni!

Egy életed van. Gondolj arra, hogy miként fogsz a mostani magadra gondolni akkor ha megteszed, és akkor ha nem teszed meg. Előbbi esetben boldog leszel, hiányérzet nélkül és hihetetlen büszke leszel magadra, ráadásul arra fogsz gondolni, hogy "egy hajszálon múlott". Utóbbi esetben pedig, bosszankodni fogsz, miközben mértéktelen mennyiségű tehetetlenség érzés fog elönteni, mivel tudatosítottad, hogy ezt már eljászottad. Az egyetlen k@b@@zott életed!

Na, meg ha lépsz, azzal eddig még ismeretlen emberek segítségét biztosítod.

Nagyon-nagyon alaposan gondold át!

Tiszta szívemből szorítok!