Hova vezethet, ha egy mániás depressziós nem szedi a gyógyszereit és terápiára sem jár?

Bipoláris zavarom van. Én nem szedem a gyógyszereket soha, mert azoktól mindig csak még rosszabbul lettem, mint a szedésük előtt voltam, terápiára pedig nem járok, mert azt hülyeségnek tartom. A beszélgetés nem fog azon segíteni, hogy bizonyos anyagokat nem normálisan termel az agyam, a gyógyszerek mellékhatásai pedig sokkal rosszabbak, mint maga a betegségem.

Soha nem tettem kárt magamban semmilyen módon, habár gyakran gondolok a halálra és az öngyilkosságra- de számomra ez már természetes. A feladataimat tökéletesen el tudom végezni majdnem mindig, törvénybe ütköző dolgokat sem követtem el soha. Emberi kapcsolataim gyakorlatilag nincsenek, de nekem nincs is igényem az ilyesmire. A mániás állapotot mindig nagyon élvezem, a legszebb élmenyeim közül majdnem mindet mániásan éltem át. A depressziót ha nehezen is, de el tudom viselni. Én már az életem részének és a saját egyik legfontosabb tulajdonságomnak tartom a folyamatos hangulatingadozásokat. Van, akinek így a jobb. Nem kell mindig az ördögöt a falra festeni.