Meg akarok halni! Mit csináljak?

Figyelj.Először is egyél (az am stressz oldó is).Hagyd abba a sírást. Aztán aludj.Ezek nélkül alapból szörnyű lesz a közérzeted,plusz a végén még a kórházban kötsz ki, szóval próbálj meg enni-aludni :)

Utána ülj le és kezdj bele vmibe. Akármibe, egy teljesen egyszerű dolog is jó. Köss sálat, fess egy képet, fűzz gyöngyöt (megnyugtató), ültess el egy növényt, süss(ott azért állj fel ;) ),tanulj verset, olvass könyvet, vagy BÁRMI.Ezek mind stresszoldó hatású dolgok,és még a figyelmed is lekötik :) Írd ki magadból ami nyomaszt, aztán égesd el, tépd szét, vagy ami jólesik. Az is jó terápia, ha változtatsz magadon vmit.Arra gondolok, hogy frufrut vágsz (ilyesmit ugye szakítás után is sokan csinálnak) magadnak,ezzel lezársz tudat alatt egy korszakot, új ruhákat kezdj el hordani, vagy ilyesmi. Fontos, hogy mindent megbeszélj vkivel, aki tud segíteni,ő lehet akár a pszihológus(nem kell tőlük félni, anyám is az :D), Anyukád, egy barátod, vagy akinek jólesik. Bármi is a problémád, ha őszintén beszélgetsz róla valakivel, az sokat fog segíteni :).

Ami az öngyilkosságot illeti, az nem megoldás,és nem fog sikerülni,vagy ha valahogy mégis, gondolj bele azzal milyen fájdalmat okozol a családodnak...az önvagdosás meg méginkább nem,könnyen vérmérgezést kaphatsz is kaphatsz, ami rengeteg kórházi meg gyógyszeres kezeléssel járhat...Az önvagdosás, az az egyik legrosszabb, amit tenni tudsz magaddal.Egyébként ugye azért vagdossák magukat bizonyos emberek,mert ezzel ilyen groteszk módon tudnak belső feszültséget levezetni :/

Mindegy, a lényeg, hogy hagyd ezt az egészet abba, minden jobb lesz úgy,ezt te is tudod! :-) Próbáld ki amiket mondtam, higgy bennük.

Remélem tudtam segíteni! :)

Jó éjt!

8-as: Lehet itt okoskodni úgy, hogy halvány fogalmad sincs, hogyan mennek a dolgok, de akkor íme a tapasztalatom:

Évekkel ezelőtt javasolták még pszichoterápián, hogy próbálkozzak ilyesmikkel. Menjek önkénteskedni hospice-okba, stb. Mi lett az eredmény? Ahol egyáltalán szóba álltak velem, mindenhonnan elhajtottak, volt ahol kérték a pszichológusom elérhetőségét és megüzenték, hogy nem akarnak rá csúnyát mondani, de adja vissza a diplomáját, mert nekik kifejezetten pozitív, életigenlő emberek kellenek és szégyelljem magam, amiért cirkuszi látványosságként kezelem a beteg, haldokló embereket, hogy a nyomorukból merítsek erőt életerős fiatalemberként.

Ezzel aztán sokkal előbbre voltam... Így segítsen az ember... Pedig esküszöm, ha most azt mondanák, hogy valakinek kell a vesém egy másiknak meg a szívem, akkor önként és boldogan feküdnék a kés alá, csak tegyenek már el láb alól, küldjenek már át a másvilágra, mindent megtennék érte.

Vidiripi

Kérdező ,még is mit vársz az itteni válaszoktól? Azt hogy öngyilkossági ötleteket kapsz? Nem tűnt fel hogy inkább az ellenkezőjét írják?

Nem tudod mit csinálj? Megmondom én neked! Élj! Ennyi ez a válasz ezt csináld!

Félsz? Tudod sokan félnek a haláltól! Szerezz egy cserepes virágot és gondozzad vagy egy kutyát ,macskát valamit amivel elfoglalod magadat mert pont az a bajod hogy nem foglalod el magadat! Vagy tanulj! És akkor majd megszűnnek a rosszulléteid is.

Vagy segíts anyádnak elmosogatni és kitakarítani a lakást!

Nem akarsz meghalni csak most egy kicsit el vagy keseredve.

Ha kijössz ebből meglátod majd, nagyobb feneket kerítettél az egésznek, mint ami.

Ismerem az érzést, voltam hasonló helyzetben, szörnyű dolgokon mentem keresztül, mire felnőttem.

Neked is sikerülni fog, ha kell keress fel egy terapeutát, ez egyáltalán nem ciki, de nagyon jót tesz.

Tudom nehéz idegenekkel beszélgetni, sokszor úgy érezhetem erre pont nincs szükséged, pedig én úgy látom, hogy tudna neked segíteni.

Tudom, hogy nem ide tartozik, de van aki nagyon szívesen élne még,

az anyukám egyik napról a másikra súlyos állapotba került és teljesen el van keseredve, ma azt kiabálta haza fele jövet a kórházból zokogva “nem akarok meghalni”.

Ennél szomorúbb dolgot még sosem láttam életemben, pedig edzett vagyok.

Egy embert nem lehet a halálra felkészíteni, te sem tudnál rá felkészülni, ezért kérlek ne gondolkodj ilyeneken.

Csak is arra, hogy minden percet használj ki, próbáld kimenteni magad azzal, hogy elmélyülsz abban amit szeretsz.

A vagdosás kicsit sem jó, felejtsd el, egyszerűen ne gondolj rá.

Kitartást !

*úgy érezheted (bocsi, hosszú szövegnél mindig kijavít)

Egyébként tudom, hogy most semmi sem vígasztal, de nálunk egész életemben kész családi terror volt, pszichopata nevelőapa, alkoholista apa,menthetetlen pszichésen beteg testvérek, életveszélyes balesetek túl élése, felépülés végigszenvedése, verekedés, kábítószer, alkohol, családon belüli erőszak, lopások, terrorizálás, utálkozás, brutális szegénység, irigység, lakat mindenhol a házban stb...

a barátaimnak mindig hazudnom kellett, hogy ezek ki ne derüljenek,

így már ők sincsenek mellettem,

külföldre kellett mennem takarítani suli után, hogy legyen pénzem, de apámék ingyenélők, sosem adták vissza a pénzem, az akkori párom is kihasznált, anyagilag és lelkileg is.

Sajnálom hogy nem mentem pszichológushoz akkoriban, mert sokat segített volna, neked még segíthet !

Egyet kívántam mindig az életben, hogy anyám és a testvéreim sokáig élhessenek, erre már ott tartunk, hogy anyukám is súlyos beteg.

Amikor meg akartam halni, mindig az jutott eszembe, hogy mennyire jó érzés meginni egy pohár vizet, enni egy szendvicset ha éhes vagyok, vagy csak úgy lenni itt a földön és lélegezni.

Mindannyian túlélők vagyunk hidd el !

Van aki szerencsésebb és van aki nem.

Ha van kedved beszélgethetünk, örülnék ha tudnék segíteni !