Az utal valami mentális betegségre, ha félek telefonálni?

Velem is ez van sajnos. Ahogy idősödöm egyre jobb ,de azért még mindig zavaró.

Nincs valami szociális problémád,defekted ? Mert nekem pontosan az a bajom,amit az előző is írt ,hogy nem látom az illetőt,sokszor nem tudom már válaszoljak-e,vagy még folytatja stb

Ugyanez a problémám, sőt talán nálam meg súlyosabb. Egy fodrászt felhívni időpontért nekem olyan, mintha a kínzásomra készülnek... komolyabb beszélgetések előtt pedig csak meg rosszabb. Minden egyes hívás előtt 50x elgyakorlom amit mondani akarok, de így is tényleg csak akkor tudok bárkit felhívni, amikor mar nagyon muszáj, de akkor is szinte ajulas közeli állapotba kerülök előtte.

Pszichologusnal meg nem voltam, bar nálam ez csak a kisebbik rossz.

Ki lehet belőle öregedni.

Gondolj mindig arra, hogy a hívott fél sokkal gyengébb és sérülékenyebb, mint te.

Lehet, hogy ő is izzad, amikor fel kell vennie a telefont.

Nem tudod, ki az. Csak egy hanggal beszélsz.

Egy ugyanolyan egyszerű sérülékeny ember, mint te.

Nincsenek mumusok.

Mindannyian emberek vagyunk.

És gyarlók. Olykor.

A hívott fél nem akar tőled semmit.

Azért hívod fel, mert te akarsz tőle valamit. Boldog lesz az a fodrász pl., mert pénz áll a házhoz.

Gondold mindig azt, hogy A MÁSIK SOKKAL JOBBAN FÉL, MINT TE. CSAK NEM MUTATJA. Mert még ahhoz is gyáva.

Te legalább ki mered mondani.

A belátással kezdődik a gyógyulás.

A belátás egy nagyszerű dolog.

Például felhívhatsz idegeneket bármilyen apropóból. Pl. Megkérdezed, hogy az OBI-ban kapható-e sarokcsiszoló...

Meg fog jönni az erőd.

Erősebb leszel, mint az összes többi.

MERT KI MERTED MONDANI.

HAJRÁ!