Ti összejönnétek mentális beteggel?

Pont ez a bajom. Ezen van a hangsúly. "normálishoz közeli élet". Sosem tapasztalhatod meg az igazi boldogságot ami neked is jár. Örökké megvagy fosztva tőle és ezzel szembe kell nézned, hogy bármennyit teszel is le az asztalra, nem fog megterulni. És ezzel a tudattal élni szinte elfogadhatatlan és nem vetem el azt az embert, aki inkább megoli magát. Mert ki akarna minden energiáját beleadni valamibe és éveket küzdeni és egy rahedli pénzt kifizetni valamire ami aztán nem terül meg és azt mondják neki, hát sajnos egy fokkal lesz csak jobb. Meg akkor ja nagy erő kell hozzá ha a végén tényleg teljesen meggyógyul és végre olyan élete lehet amiert végig küzdött. De ehelyett érje be a morzsakkal. Hát ennél nincs elkeseritobb, tele vagyok tehetetlen duhvel, hívő vagyok de gyűlölöm Istent emiatt, hogy itt szórakozik velem. Elvileg mindenkire annyi terhet biz amennyit elbir de ez is egy hazugság mert akkor nem lenne annyi öngyilkos. Akkor nem jelezne annyifelekeppen a szervezet, hogy nem bírja. Hazugság minden. Nem bírom ezt az igazságtalanságot és elfogadni sem akarom. Jó ember vagyok, mindenkinek segítek és nem ezt érdemlem hogy így éljek. És nem akarom előre úgy látni az életem hogy egy szenvedés. Nem bírom tovább, nem. Úgy sem akarom látni hogy egy fokkal jobb. Nem ezt érdemlem. Akkor inkább nem kell az életem.