Nem merek segítséget kérni. Mit csináljak? (részletek lent)

Szavakba önteni sem tudom mennyire rosszul vagyok. Idebent. Mentálisan is totál ki vagyok merülve, 11 éves korom óta inszomnia-szerű tüneteket produkálok. Átlagban sosem tudok elaludni hajnali 2-3 előtt. Teljesen mindegy, hogy mennyire fáradtam el a nap folyamán, volt, hogy 10 kilométert futottam csak, hogy elfáradjak végre. Sikerült is elfáradnom, viszont akkor sem tudtam aludni. Majd szétreped a fejem az id.óta gondolataimtól éjjelenként. Az összes létező valerianás meg citromfüves, komlótobozos készítményt kipróbáltam már, semmi sem segített.

Hangulati zavaraim vannak. Van, hogy egy-két hétre teljesen bezsongok, belekezdek mindenbe, nevetek, mint állat egész álló nap. Mikor kezd csillapodni ez, már kezdek félni, mert tudom, most jön a feketeleves. Semmihez nincs erőm, energiám, az életkedvemet elhagytam valahol. Ez általában több ideig szokott tartani, mint az ezt megelőző időszak, körülbelül három-három és fél hétig.

Érzem egy ideje, hogy valami nincs rendben, de nem merek segítséget kérni. Leginkább a korom miatt, az emberek többsége, ha csak meghallja, hogy egy 17 éves lánynak valami problémája van egyből csak a fröcsögés jön: "Ennyi idősen mi problémád lehetne." "H.lye kis tinip.csa, aki jön a kamu depivel, hogy felfigyeljenek rá." "Az ilyeneknek nem kellene élnie." Tudom, hogy sajnos valóban sok ilyen van főleg a mai világban, én nem szeretném, hogy ezt gondolják rólam. Másrészt, azért nem beszélek senkinek erről, mert nem akarok másokat az én h.lyeségeimmel traktálni. Rengetegszer gondolkodtam már öngyilkosságon. Nem merek segítséget kérni. Azt hiszem leírtam a lényeget.

17L