Hogyan lépjek túl a rajongásomon?

Nem könnyű a megoldás, de elég egyszerű. Az a helyzet, hogy a rajongás sosem a másik emberről szól, főleg nem, amikor nem is ismered igazán. Ha ezt sikerül felismerned, magától meg fog oldódni a gondod, el fogsz távolodni tőle, nem kell "hagynod a fenébe".

Nem tudom, férfi vagy nő híresség, most legyen a neve Béla. Él a lelkivilágodban, tudattalanul egy „Csodálatos Béla” (most attól függetlenül, hogy konkrétan csodálatosnak tartod-e Bélát és haragszol-e rá), akit nem egyszerűen csak elképzeltél, hanem már valamennyire önálló „jelenség” benned, ami amúgy normális dolog, de tudatosan csakis az élő Bélában (Bélára vetítve) vagy képes meglátni – magyarul teljesen összekevered a kettőt. Lényegében ez a rajongás természete. Minden ember feje csinál ilyet, egész életünkben összekeverjük valamennyire a lelkivilágunkat a külvilággal, akármilyen okosak is vagyunk. A vívódásodat nem az okozza, hogy Béla olyan sokat változott volna, hanem hogy olyasmit csinál, amitől láthatóvá váltak a különbségek közte és a Csodálatos Béla között, benned viszont továbbra sem merült fel, hogy két különböző „személyről” van szó. A Csodálatos Béla egy bálvány a személyiséged mélyén, ami lehet, hogy Béla hatására jelent meg benned, de Béla igazából nem ilyen, legfeljebb így is tud viselkedni. Myilván Te is sejted, hogy igazából nem ismered ezt az embert.

Ezzel most persze nem oldódott meg a gondod, mert a fentieket nem elhinni kell, hanem Bélán észrevenni. Még olyan embert is évekig lehet bálványozni, akit amúgy közelről ismersz és nagyon rossz tulajdonságairól is tudsz, mégis esetleg csak 10+ év után (vagy sohasem) fogod fel, hogy az a „Csodálatos XY”, akit közelről „ismertél” és „nagyon fontos volt”, valójában egész végig csak benned élt, XY pedig csak hasonlított rá, jobb napjain. Még nehezebb ez egy hírességnél, akiből csak azt láthatod, amit megenged, tehát amit ő a közönsége felé produkál (akár szemtől szembe is).

A felismeréssel a belső bálványod is le fog dőlni, de a jó hír, hogy lényegében nem veszíted el, az üresség ideiglenes. Nyugodt lehetsz, amit igazán szerettél benne, azt újra megtalálod majd, amint újra megfelelő alakra talál a külvilágban.

Hogy „nem akarok olyan lenni mint ő és azzal válaszolni ami miatt én őt most megvetem”, az híresség–rajongó viszonyban értelmetlen. Sehogyan sem kell „válaszolnod” neki, ha megértetted, hogy a hús-vér Bélához neked igen kevés közöd van.