Mi a neve ennek az állapotnak?
Már régóta úgy érzem hogy nincsen kedvem semmihez. Nem érdekel és nem is motivál semmi.
Amikor az ember szürkének és érdektelennek látja a világot, nem keresi az emberek társaságát - ellenkezőleg - elzárkózik mindentől és mindenkitől (az alapja elsősorban a kizárólag negatív tapasztalások, születés óta). Olyan (mások szemében) "alja" munkát végez, amit amúgy szívből utál, de nem tud váltani, mert nem érzi azt, hogy bármi másra is alkalmas volna. Nincs saját magáról pozitív véleménnyel, sőt, inkább elhanyagolja és emellett szívből utálja saját magát. Nem érdekli sem a saját egészsége (káros szenvedélyek megjelenése napi szintű alkoholizálás, drog fogyasztás és folyamatos evés formájában). Nem érdekli a saját élete sem (pl. az hogy elveszíti a munkáját, és az utcára kerül). Úgy van vele, hogy nem érdemli meg a jó dolgokat sem az életben, inkább csak a rosszat, mert alávaló hitvány embernek érzi magát (jellemző az állandó "önostorozás").
Nem bízik senkiben (főleg a "szakemberekben", akikhez már sokszor fordult segítségért, de csak a pénztárcája lett könnyebb, a lelke nem).
Úgy nagyjából summa summárum feladta az egész életét és már csak arra vár, mikor lesz az egésznek vége.
Nos, nálam jelenleg ez a helyzet. Csak kíváncsi lettem volna hogy mi ennek az állapotnak a neve és érdekelne, hogy azoknál az embereknél akik hasonló állapotban vannak, azok kb. meddig húzták.
Ez nagyon mély depresszió, kedves. Igen boldog lennék, ha most azonnal felvennéd a telefont és legalább azonnal segítséget kérnél. Ha ide tudtál írni, az már egy nagyon jó jel, mert azt jelenti, hogy a lelked mélyén élni akarsz.
Sajnálatos, ha eddig sarlatánokba futottál bele, de nem csak azok léteznek. Az írásod alapján - ha nem lexikoból szedted össze a szakszavakat vagy nem egy unatkozó orvostanhallgató vagy - egy kivételesen értelmes ember látszik. Minden emberért kér, ha meghal, egy egy kivételesen értelmes emberért a legnagyobb.
Addig menj, amíg meg nem találod azt, aki valóban tud neked segíteni, de mindig tudd te is azt, hogy ahhoz, hogy meggyógyulj, te is kellesz.
Depresszió, disztímia vagy hasonló a neve.
Jó pszichoterapeuta aranyat ér, előzővel egyetértve addig keress, míg nem találsz, a netes keresőoldalak segítségedre lehetnek ebben, mert szerintem ajánlásokat, értékeléseket is lehet látni egyes helyeken, vagy ha fórumban, bármilyen helyen sokan ajánlanak valakit, akkor az megerősítés lehet.
# 1
"Egy jó gyógyszer 2 hónap alatt megkönnyebbülést hoz"
Ezt inkább hagyjuk. Főleg ha csak sima depiről van szó. Nincs olyan hogy "jó gyógyszer" (legalábbis amit patikából lehet kiváltani). Ami amúgy a "gyógyszert" illeti, egyik ismerősöm a CBD olajat ajánlgatta és esküdött égre-földre hogy az mennyire jó. Nálam az eredmény csupán az étvágy megnövekedése volt. (Füvezni amúgysem szoktam, mivel nem bírom magát a füstöt.)
# 2
"Sajnálatos, ha eddig sarlatánokba futottál bele, de nem csak azok léteznek. Az írásod alapján - ha nem lexikoból szedted össze a szakszavakat vagy nem egy unatkozó orvostanhallgató vagy - egy kivételesen értelmes ember látszik."
Nem hiszek abban, hogy tényleg létezhetnek olyan emberek, akiket a pénzen kívül tényleg a másokon való segítés is motivál, mert nem létezik olyan, hogy ingyen "emberi jóság" csak olyan, amit jósok pénzért tudsz megvenni.
(Én már családi szinten is megtapasztaltam, hogy a "szeretetet" nevű érzelem csupán illúzió, és ezt az illúziót is csupán rengeteg pénzért lehet megvásárolni - annyit meg nem ér, több haszna van a tudatmódosító szereknek.)
Egyébként attól hogy 29 évesen szemétszedőként dolgozom, és egy kábszeres, alkesz senki vagyok, nem tudom miért szokatlan a fogalmazási módom? Vagy manapság tényleg ilyen ritka a "kulturált, emberi szintű" megnyilvánulás? 🙂
# 3
"Jó pszichoterapeuta aranyat ér, előzővel egyetértve addig keress, míg nem találsz"
Se pénzem, se türelmem, se energiám nincs még jópár sarlatánt végigpróbálni. Az elmúlt 10 évben már annyi ilyen embernél megfordultam és annyi pénzzel húztak le, hogy már nem is tartom számon.
De amúgy az is megfordult a fejemben, hogy csupán bennem van a hiba és egyszerűen menthetetlen vagyok.
Mindegy, a kérdésemre választ kaptam. Sima, egyszerű depi, szóval semmi extrém vagy komolyabb dolog. Minden esetre köszönet a segítségnyújtásért. 🙂
Sajnálom, ha így gondolod, létezik önzetlen segítés, alapítványoknál önkéntesek, vagy kevés pénzért dolgozók is ezt teszik, de a sok pénzt kérő szakember sem átverni akar. Van aki igen, elismerem és az ember tud sorozatban rosszakat is kifogni.
Olvasd el "a terapeuta esetei" sorozatból bármelyik könyvet, ott azért láthatod, hogyan segített a szakember a hozzá fordulónak az adott problémájában.
Nehéz, ha olyan hatások értek, alapvetően bizalmatlanul állsz a világhoz (ez teljesen érthető is), ha jobbat, változást szeretnél, mégis nyitni érdemes, keresni a lehetőségeket, van TB alapon is szakember, elképzelhető, hogy alapítványoknál is lehet találni.
"Nem hiszek abban, hogy tényleg létezhetnek olyan emberek, akiket a pénzen kívül tényleg a másokon való segítés is motivál" - szerinted mi minek írogatunk itt, valaki fizet érte?
Az emberekben ott van az ösztön, hogy törődjenek a másik emberrel (sőt, fizikailag is be van szerkesztve az agyunkba az empátia), különben nem is létezne társadalom. Persze neked ez se jó, az se jó, hülye mindenki, úgyse lehet semmit se csinálni... Olyan, mintha elhatároztad volna magadban, hogy szenvedni fogsz, és valami perverz kielégülést találnál az életkudarcodban. "Szerencsére" az alkoholizmus progresszív betegség, és egy idő után a szenvedés egy olyan fokára fog eljuttatni, hogy kénytelen leszel kezdeni valamit a helyzettel.
"szerinted mi minek írogatunk itt, valaki fizet érte?"
Más dolog egy apró szívesség, megint más, amikor az ember az életét egy másik ember kezébe adja, bízva abban hogy az az ember kihúzza őt a bajból. (Az meg pláne, ha ezért az ember pénzt is fizet.)
Ha elolvasod a Terapeuta esetei sorozatból bármelyik könyvet, láthatod, hogy van remény van segítség.
Sokak járnak szakemberhez, változtatni akarnak, de megváltozni nem, mert az félelmetes és ezért marad minden a régiben.
# 8
"Sokak járnak szakemberhez, változtatni akarnak, de megváltozni nem, mert az félelmetes és ezért marad minden a régiben."
Én eddig sok "szakembert" próbáltam végig, de egy se akadt közülük, akiknek bármilyen fogalmuk lett volna az "emberi szellem" természetéről.
Alapszinten nem vagyok vallásos. Viszont úgy gondolom hogy az ember maga nem csak izom, csont, ideg, vér és hústömeg, amivel saját magát azonosítja. Persze ezt itt nehéz volna elmagyarázni és igazából nem is kapcsolódik a kérdéshez.
De sajnos a mostani "szakemberek" egyike sem fogta föl még ezt, és nem is tudatosította magában. Hiszen ezek az emberek egyetemen tanultak. Azaz aszerint működnek, amit a hivatalos "szakirodalom" (azaz az emberiséget iránytó "hatalom") előír a számukra. Lehet hogy ez sok embernél eredményes.
De lehet néha kivétel, akinél a mesterségesen előállított "gyógyászat" nem működik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!