Hogy viseljem el ezt az igazságtalanság?

Borderline vagyok, a családdal nagyon megromlott a kapcsolat és engem hibaztatnak... Az nem számít, hogy jórészt ok neveltek ki belőlem ezt, a lényeg a borzalmas viselkedesem amit nem bírtak tolerálni. Részben meg is értem, de azt nem, hogy minden felelősséget rám tolnak, egyedül hagytak és nem törődnek velem, valamint azt is minimalizaltak, hogy mikor vagy egyáltalán találkozhatok e a kisebbik tesóimmal, arra hivatkozva, hogy tőlem védik őket. Nekem ez borzalmasan rosszul esik és fáj és iszonyatosan igazságtalannak tartom. Úgy érzem gyűlölöm őket, hogy ezt tették velem és nemtudok tovább lépni. A betegsegemre hivatkozva hagytak magamra, az az érv, hogy ők mindent megtettek és nekem nem volt jó és elég, ezért mindent jót kívánnak a további eletemhez.

Én úgy vagyok vele, ha lenne gyerekem, nemtudom elképzelni, hogy tudna e bármi olyat csinálni, ami miatt magára hagyom, főleg ha beteg és netán tehetek róla... De ez az ő fejükben nem áll össze, ez, hogy így gondolkozzanak... Úgy érzem marha nagyot csalódtam bennük, hiszen ha az ember a saját szüleitől nem kaphat feltétlen szeretetet, kitől mástól?

Úgy érzem ebbe belerokkanok és nemtudom hogyan folytassam az életem egyedül.

26 N