Kullancscsípéstől ennyire könnyen megbetegedhetünk egy életre?

Régebben csak természetjáráskor csípett meg nagy ritkán kullancs, és ilyenkor mindig nagyon viszketett, meg ilyen nap végén amúgy is meg szoktuk magunkat/egymást vizsgálni.

Utóbb évente többször megtalál egy-egy kullancs, hétvégi házunknál, szüleim háza körül (egyik kert sincs elvadulva), de volt már, hogy hetekkel megelőzőleg max a pesti elővárosi utcákat jártam. Ismerősöm is hasonlókat mond. (De van, aki nem tapasztalt ilyen tendenciát.)

És egyáltalán nem viszket, vagy kevésbé, mint egy szúnyogcsípés.

Olyan helyeken is dokkolhat, ahol napokig nem szoktuk magunkat/egymást bámulni. Zuhanyt is észrevétlenül túléli. Volt már, hogy szép nagyra szívta magát, és csak akkor kezdett viszketni.

Írják, a kullancsok ötöde-tizede Lyme-fertőzött. Aki elkapja, annál állítólag csak az esetek kis részében jön ki hetekkel később olyan karakteres folt, amiket az orvosi magazinok ábrázolnak, inkább egy jellegtelen, halvány folt, vagy még az sem, de ez nem függ össze a fertőzés mértékével.

És egy-két évtized múlva jönnek a súlyos, testi nyomorhoz, majd halálhoz vezető szövődmények.

Ezzel a logikával lassan vezető halálok kellene, hogy legyen a Lyme-kór. Mégsem ezt mutatja az eü statisztika.

Ti mit gondoltok erről?