A vérvétel/laboreredményemben ez az elég nagy eltérés a normáltól, mire utalhat?
"24610 GPT : 68 U/L + 2 - 37 Valid" Tehát elvileg 2 és 37 között kellene lennie, ehelyett 68, ami majdnem a duplája a maximum normál szintnek.
A legtöbb helyen azt olvastam, hogy májproblémának számít, amit nem tudok honnan eredeztetni. Alkoholt nem iszom, éves szinten max 2-3 liter megy el, de ez már nagyon felfelé kerekített, pár eseményen 1-1 koccintás (általában likőrrel vagy rumpunccsal) meg a nyári legmelegebb napokon két-három nap alatt elmegy egy almás cider, de ez is max 2 doboz/év.
Gyógyszereket szedek, antidepresszánst meg esténként altatót, mert nem tudok aludni. Meg néha fájdalomcsillapítót, amikor valami fáj.
Nem tudom mennyire számít, de elég jelentős túlsúllyal rendelkezem, sok olyan tünetet is produkálok ami az enyhe szívinfarktusra jellemző, állandó izzadás, légszomj, alig tudok menni, ilyen érezhető szívverés olykor-olykor amitől meg is állok pár másodpercre amíg tart, volt olyan is, hogy felébredtem éjjel arra, hogy zsibbad a karom és a szívem légkalapácsnak képzeli magát. Illetve egyszer ébredtem fulladás-szerű dologra, ami leginkább az alvási paralízisre emlékeztet.
1.
Ezt leírhatom privátban, ha megígéred, hogy nem élsz vissza az információval.
2.
Igen, ebben reménykedtem, hogy csak erről van szó, és lehet reggelente alapból magasabb az esti altató miatt.
Súly miatt meg aggódom eleget, ha nem aggódom, akkor is emlékeztet az élet, amikor alig tudok kisétálni az utcából és kénytelen vagyok X időnként megpihenni 1-1 padon, mert elég sok helyen fáj emiatt (derék, hát, időnként láb). Kismillió próbálkozásom dőlt dugába, ha épp minden diétát betartok, akkor stagnálás van, ha nem, akkor hízok. Kb. egységnyi cucctól is jobban, mint más emberek.
A tetejébe, hogy a diéták, fogyókúrák nálam max egy-két hétig tartanak, addig szoktam kitartani. Aztán vagy sunyiban visszatér minden, ami előtte volt, vagy kimondva is feladom, amikor rájövök arra, hogy az életben nem vágyom semmire, csak arra, hogy lefekhessek és elmondhassam, hogy kibírtam egy napot. Ez így nem élet, csak várakozás a halálra. A teljes depressziótól és csak az antidepresszánsok mentenek meg, de azok is csak elérik, hogy ne érezzem, azt amit nélküle éreznék. Boldogságot ez sem ad. Ahogy semmi más sem, ez a nagy gond.
Egy függő ember lelkületével rendelkezem, azt a furcsa kielégülést, amit olyankor érzek, amikor feladom és megszűnik az a szörnyű nyomás... csúnya dolog, de olyankor jó érzés felszabadulni. Aztán rossz, ha jön a reménytelenség, ami az életem minden területén dominál.
Ahogy au ötödik írja.
Amúgy kezdésnek tökéletes lenne, ha pl. üdítők helyett citromos teát innál (szigorúan cukor vagy méz nélkül), elhagynád a lisztet és a cukrot,tehát semmi péksütemény, csoki, keksz, stb.
A jó kinézet 70%-a étrend, csak a maradék az edzés (hogy ne légy plötyi). Adj magadnak 3 hónapot az életedből, majd állj a tükör elé. Garantáltan tetszeni fog a változás, így továbbviszed majd. Régen az ellipszis tréner elé tettem a laptopon, és sorozatoztam, miközben csináltam.
A laborértékek meg simán elcsúszhatnak a gyógyszerektől, olvasd el mit ír a betegtájékoztatón.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!