A kórházban ápoltak esetén aki 14 napon belül adatta be az oltást, az a statisztikában oltatlannak minősül?

10-es, azon senki nem csodálkozik, hogy egy vakcina "hatástalan", ha nincs jelen a betegség, ami ellen adják! De amint megjelenik, mindjárt rendkívül hatásossá válik! (Mert valójában ez a linkelt cikked lényege.)

A tied tipikusan az oltástagadók érvelése. Kanyaró ellen is azért nem oltatják be egyes szülők a gyermekeiket, mert hiszen mit nyer vele a gyerek? Ha nincs kanyarójárvány, a kanyaró ellen be nem oltottnak sincs nagyobb esélye megbetegedni, mint a beoltottnak. Lám, megállapítják, hogy hatástalan a kanyaró elleni védőoltás!

De, ugye, egész más a helyzet kanyarójárvány esetén, akkor mindjárt más esélyekkel néz szembe az oltatlan.

(És csak egy adalék, mert a kérdés nem erről szól: mitől is alakulnak ki a kanyarójárványok azokban az országokban, ahol nem kötelező ellene oltani? Hát attól, hogy túl sok lett az oltatlan! Ha a beoltott népesség száma egy kritikus szint alá csökken, felütheti fejét a járvány.)

#10

Mennyire kell hülyének lenni ehhez? Két külön dologról van szó, csak gondolom a popcorn méretű agyaddal fel sem tudod fogni, hogy mi a különbség a kettő között.

ARR: Absolute Risk Reduction - Abszolút kockázat csökkentés (erre hivatkozol te)

RRR: Relative Risk Reduction - Relatív kockázat csökkentés.

Az ARR csak annyit jelent, hogy a klinikai vizsgálatok során (mondjuk 20 ezer oltott és 20 ezer placebós között) mekkora az esetszám eltérés a teljes vizsgált populációhoz képest. Nyilván nem kapja el egy klinikai teszt során 10-10 ezer emberből szinte mindenki, ezért marad alacsony ez a szám is. Azonban ha abban a csoportban vizsgálod a hatásosságot, amiben ténylegesen covid esetek voltak, akkor kijön máris a 90% körüli hatásosság a súlyos megbetegedés ellen.

A gyökér logikád szerint, akkor a BCG vagy az MMR oltás abszolút hatásossága 0, hiszen egy átlag ember a büdös életben nem találkozik tuberkolózissal vagy kanyaróval, tehát nem hatásos. Vagy mégis? :)