Valaki tud hiteles forrást arról, hogy az Angliában Coviddal kórházba kerülők hány százaléka oltott egy vagy két dózissal?

"Láthatóan a vakcinázási kampány nem vált be Angliában mert még nyári hónapokban is 30,000 felett van a napi pozitív tesztek száma."

Aham. És mi van, ha a halálozásokat nézzük meg?

[link]

Hoppácska, itt mintha bevált volna... Vagy a kórházi adatokat:

[link]

Ezek fényében elég erős azt mondani, hogy a vakcinázási kampány nem vált be. Az sajnos igaz, hogy a delta variáns esetén úgy tűnik, pusztán az oltásokkal nem lehet megállítani a járvány terjedését, de az, hogy szűk tizedannyian halnak meg, mint a korábbi hullámokban, talán jelent valamit...

"És ez 87,8%-os átoltottság mellett a 16 éven felüliek körében."

Persze, ennyi kapott egy oltást. Ami mondjuk tudjuk, hogy édeskevés (kivéve az egydózisú vakcinákat). Kettőt meg 76,7%. (És a 16 év alattiak is simán tudják terjeszteni a vírust, szóval nem sok értelme van a korosztályra való szűkítésnek.)

"Valaki tud hiteles forrást arról, hogy az Angliában Coviddal kórházba kerülők hány százaléka oltott egy vagy két dózissal?"

Nyilván van. Mondjuk a nyers adatok összehasonlítása nagyjából semmit ér, mert Angliában (is) először az idősek és veszélyesztetettek kaptak oltást, akik eleve sokkal nagyobb eséllyel haltak meg a járványban, mint a többiek. Itt például leírják az esetszámokat (több oltott halt meg, mint oltatlan). Meg azt is, hogy ennek ellenére jól látszik, hogy az oltások jelentősen csökkentik a kórházba kerülés és a halálos kimenetel kockázatát:

[link]

Némileg tudományosabb forrás. Ez alapján az oltások a delta variáns esetében is bő 90% eséllyel csökkentik a kórházba kerülés esélyét. (Halálozásra becslés csak alfa variáns esetén van benne, a Pfizer legalább 95%, az AstraZeneca 75-95% eséllyel csökkenti a haálozás esélyét.) A becslésük szerint az oltások kb 95 000 halálesetet, és kb. 24 millió fertőzést akadályoztak meg...

[link]

Erre én nem annyira mondanám, hogy nem vált be...

#2

Ok, akkor félre értettem. Ilyen értelemben sajnos tényleg nem váltak be (bár azért a fertőzés kockázatát is csökkentik, csak nem eléggé). :(

#4

Még ha nem is vesszük tekintetbe az, amit leírtam az első válaszban (mert ugye minek...), jelenleg a lakosok 61,4%-a kapott legalább egy oltást, annál a 60-70% elég nehezen mondható jóval magasabbnak... 🤦‍♂️

Az a baj hogy a halálozások csökkenését egyáltalán nem biztos hogy az oltásoknak köszönhetjük, hiszen azok maguktól is lemehettek volna.

Pl ilyesmi okokból is:

- akik annyira gyengék voltak, már az első körben meghaltak és nincs olyan gyorsan "utánpótlás" az extra gyenge szervezetű emberekből akiknél magas a rizikó a halálra

- a vírusok tipikusan ilyenek, főleg a gyorsan mutálódók, hogy egyre enyhébb lefolyásúak lesznek. A magas halálozási ráta nem kedvez a terjedésnek, hiszen az evolúció kiiktatja azokat a variánsokat amelyeknél a gazdatest meghal és nem tud elég gyorsan továbbfertőzni. Még a súlyos lefolyásnál is ez a helyzet, hiszen azok kórházba kerülnek elkülönítve, tehát azok a variánsok is hátrányba kerülnek.

- Már lassan 2 éve velünk van a vírus, feltehetően az eüsök is tapasztalatot szereztek és hatékonyabban tudják kezelni a betegeket mint az elején amikor ment még a kísérletezés és a felkészületlen kapkodás.

Ezek külön-külön is, de valószínüleg együttesen okozhatták a halálozás és a súlyosság csökkenését, meg persze az intézkedések is érhettek valamit (mondjuk ez már kétséges mert a Svédeknél nem voltak és mégsem állnak az átlagnál rosszabbul).

Hacsak nem kapnánk egyértelmű adatokat oltott vs nem oltott megbetegedéseinek lefolyásáról, addig nem lehet tudni hogy a vakcinák jobbak akár a placebonál. Talán nem véletlen hogy pont ezek a mindent egyértelműen bizonyító adatok nem elérhetők...

#6

"- akik annyira gyengék voltak, már az első körben meghaltak és nincs olyan gyorsan "utánpótlás" az extra gyenge szervezetű emberekből akiknél magas a rizikó a halálra"

Ebben van igazság, de azt gondolom te sem gondolod komolyan, hogy az összes fogékony meghalt a korábbi hullámokban. A különbség egy részét persze magyarázhatja, de azért tízszeres különbésget nem annyira...

"- a vírusok tipikusan ilyenek, főleg a gyorsan mutálódók, hogy egyre enyhébb lefolyásúak lesznek. A magas halálozási ráta nem kedvez a terjedésnek, hiszen az evolúció kiiktatja azokat a variánsokat amelyeknél a gazdatest meghal és nem tud elég gyorsan továbbfertőzni. Még a súlyos lefolyásnál is ez a helyzet, hiszen azok kórházba kerülnek elkülönítve, tehát azok a variánsok is hátrányba kerülnek."

Úgy látom nem nagyon követed a híreket. A delta variáns sokkal fertőzőbb, és esélyes, hogy súlyosabb betegséget is okoz, mint az eredeti (vagy akár az alfa). (És a fiatalabbakra is veszélyesebb lehet, mint a korábbi variánsok.)

[link]

[link]

Amúgy a logikád is csak részben állja meg a helyét. A nagyon magas mortalitás valóban gátolja a terjedést (valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ebola nem okozott szerte a világon járványt), de azért ennél jóval komplxebb a kérdés. Egyrészt csereviszony van a tünetek súlyossága és a képződő vírusrészecskék száma között. Minél több vírus képződik, ez nyilván annál jobban leterheli károsítja a szervezetet.

Másrészt létezik olyan is, hogy lappangási idő, és például a COVID-19 ebben az időszakban is remekül tud terjedni (a vírusrészecskék kibocsájtásának maximuma nagyjából a tünetek megjelenésével esik egybe). Ha pedig a vírus már tovább tudott terjedni, utána nagyjából mindegy neki, mi lesz a gazdatesttel.

Harmadrészt az emberek egy jelentős része tünetmentesen esik át a fertőzésen. Ők is fertőzhetnek (még ha valószínűleg kevésbé is, mint a tünetes hordozók), így a vírus terjedése biztosítva van akkor is, ha a fertőzöttek egy része meghal. (Amúgy az a 0,5% mortalitás ilyen szempontból nem túlzottan magas...)

A delta variáns elterjedése épp azt mutatja, hogy jelenleg az agresszívebben terjedő változatok vannak evolúciós előnyben.

"- Már lassan 2 éve velünk van a vírus, feltehetően az eüsök is tapasztalatot szereztek és hatékonyabban tudják kezelni a betegeket mint az elején amikor ment még a kísérletezés és a felkészületlen kapkodás."

Ez tényleg így van. Nyilván ez is szerepet játszhat az eltérésben.

Ugyanakkor ha összehasonlítod az engliai első (2020 tavasz) hullámot a második-harmadikkal (2020 ősz - 2021 - tavasz), ott nem nagyon volt csökkenés (pedig az első hullámban is sokan meghaltak), sőt még többben is haltak meg. Ehez képest a mostani, negyedik hullámban sokkal alacsonyabbak a halálozások (a magas esetszám ellenére is).

[link]

Mindezt úgy, hogy a korlátozások is sokkal enyhébbek, mint a korábbi hullámokban.

[link]

Nyilván a jelenség (a halálozások viszonylag alacsony száma) nagyon sok tényezőből jön össze, de nem hiszem, hogy ezt a nagy különbséget az oltásokon kívül bármi más magyarázná.

"(mondjuk ez már kétséges mert a Svédeknél nem voltak és mégsem állnak az átlagnál rosszabbul)."

De, voltak. A magyar és svéd intézkedések szigorúságát bemutató index:

[link]

(Nyilván nem tökéletes, de azért az arányokat nagyjából jól mutathatja.)

"Hacsak nem kapnánk egyértelmű adatokat oltott vs nem oltott megbetegedéseinek lefolyásáról, addig nem lehet tudni hogy a vakcinák jobbak akár a placebonál."

Kísérletesen kimutatták, hogy a vakcinák hatékonyak. Elérhetők az eredmények.

"Talán nem véletlen hogy pont ezek a mindent egyértelműen bizonyító adatok nem elérhetők..."

Kismillió cikk van, ahol ilyen eredményeket közöltek. Az, hogy te nem vagy képes megkeresni egyet sem, más kérdés...

Például:

[link]

2-es

Jó, de kit érdekel, hogy hány a fertőzött, ha kórházba nem kerül valaki miatta? Ilyen alapon az összes náthánál is görcsölsz, hogy jaj MO-n a mai napon 300 ezer náthás ember van éppen jaj-jaj.

#9

Ezt arra alapozva állítod, hogy...?

Nézzük az angliai adatokat. Az újabb hullámban az eddigi csúcs napi esetszám (7 napos átlagot nézve) 47 ezer körül volt. Ez kb. 80%-a az eddigi rekordnak (januárban). Jelenleg a kórházban ápoltak száma valamivel 6000 fölött van, és stagnál/enyhén emelkedik. Ez kb. hatoda(!!) a januári rekordnak!

"De igen kórházba kerülnek nagyon sokan, jóval többen mint tavaly nyáron oltás nélkül."

Ez igaz. Mondjuk tavaly nyáron épp lecsengett az első hullám, és még nem indult be a második, most meg kb. csúcson van a negyedik hullám, szóval nem sok értelme van az összehasonlításnak, de az állítás maga igaz. Megjegyzem, akkor sokkal szigorúbb krlátozások is voltak életben, mint most...

"Télen majd meglátod, hogy a napi 500 haláleset simán meglesz, akárcsak előtte."

Erre roppant kíváncsi vagyok (meg arra is, mire alapozva állítod...). Most kb. 100 körül van a napi halálozások száma. Az új esetek száma az utóbbi időben 25 és 47 ezer között ingadozott. Hasonló arányokkal számolva durván napi 150-200 ezer új eset kéne a napi 500 halotthoz. Az azért kicsit meredeknek tűnik...

Amúgy ez úton gratulálok azoknak, akiknek az összes érvük a vitában az, hogy nyomnak egy piros gombot...