Ha valaki tünetmentes koronavírusos és úgy sportol, annak milyen hatása lehet?

Ha tünetmentes vagy ,ugyan mi történne ? Nincsenek tüneteid,nem vagy rosszul,sőt valószínűleg nem is tudsz róla,hogy fertőzött vagy,tehát semmi nem fog történni.

A fokozatosan kell visszaszokni a sportra az mindenkire vonatkozik,aki mondjuk tüdőgyulladásból épül fel , vagy ha nem is kapott tüdőgyulladást de 1 hétig feküdt,nem a 8. napon kell félmaratont futni mert elájulsz 2 km után. Ilyen szempontból teljesen mindegy miféle kórokozó okozta a tüdőgyulladást

Például hirtelen szívhalál, mivel a korona egyik hosszútávó tünete a myocarditis.

Itt egy friss cikk egy orvosi szakportálról, ha bővebben érdekel a dolog:

A COVID-19 hatásai az élsportolók szívére

2021-03-31

A Medscape orvosi szakportál kérésére két híres amerikai kardiológus professzor tárgyalta a COVID-19-vírusfertőzés lehetséges szív- és érrendszeri hatásait az élsportolók esetében.

Robert A. Harrington, MD a Stanford Egyetem orvosi karának rektora és az Amerikai Szívgyógyász Társaság (AHA) jelenlegi elnöke.

Manesh Patel, MD a Duke Orvosi Egyetem kardiológiai intézetének vezetője, és a Duke Szívklinika társigazgatója.

Dr. Harrington és Dr. Patel videobeszélgetése az alábbi kérdésekre kereste a választ:

Mire kell figyelnünk a SARS-CoV-2-fertőzésen átesett élsportolók esetében?

Milyen vizsgálati módszerekkel támaszthatjuk alá a rájuk vonatkozó ajánlásokat?

Mit mutatnak a friss kutatási adatok a COVID-19-túlélő élsportolóknál jelentkező szívproblémákat illetően? Ezek a betegek mikor térhetnek vissza a verseny élvonalába?

Már a COVID-19 vírusának hatásait érintő, kezdeti vizsgálatokban szembetűnő volt a szívproblémák megjelenése, ezek közül is a szívizomgyulladással járó esetek magas száma aggodalmat váltott ki a kardiológus szakorvosok körében. Ahogy Dr. Patel kiemelte, hamar észrevették a kutatók, hogy a SARS-CoV-2 nem csupán egy légzőszervi vírusfertőzés, sok beteg szorul kórházi kezelésre a szív- és érrendszer összeomlása miatt.

Egy 2020. júliusban publikált, széles spektrumú német kutatás 100, kórházban kezelt COVID-19-beteg MRI-vizsgálatán alapult, amely 78%-uk esetében elváltozást mutatott ki. Dr. Patel kifejezetten a miokardiális érintettség eseteit vizsgálta, és úgy látta, hogy mivel a betegek többségében idős, alapbetegségekkel is rendelkező egyének voltak, a kitűnő fizikai állapotban lévő, életerős élsportolók esetében, akik többsége tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a COVID-19-fertőzést, nem reprezentatív ez a felmérés.

Az Ohio Állami Egyetem kutatása azonban kifejezetten a főiskolai és egyetemi egyesületek versenysportolóinak szív- és érrendszeri MR-felvételeit vizsgálta. Az alanyokat számos sportágból választották ki, és nagy számban fedeztek fel abnormalitásokat: 26 COVID-19-pozitív sportoló esetében mutatott az MRI elváltozásokat a szívben. Közülük négynek a leletei utaltak myocarditis kialakulására.

Ez a kérdés azért fontos, mert ezek a sportolók rendkívül magas fizikai terhelésnek vannak kitéve, szigorú edzésprogramot követnek, és elengedhetetlen, hogy mihamarabb gyógyultan visszatérhessenek a verseny élvonalába. Ez a 26 eset aggasztóan magas arány a COVID-19-fertőzött emberek között, különösen annak fényében, hogy ezek a fiatalok nagyrészt tünetmentes vagy enyhe tünetekkel járó fertőzést tapasztaltak.

A boncolási és egyéb vizsgálatokból ismert, hogy ha egy sportolónak szívizomgyulladása van, vagy hirtelen szívhalál veszélye áll fenn, vagy erre utaló tünetei vannak, jellemzően három hónapra eltiltják az edzéstől.

Mi a myocarditis fő kockázata?

A myocardium és a sejtek gyulladásával a kamrai funkció csökken, ami aritmiához, szélsőséges esetben akár szívmegálláshoz is vezethet. Ettől tartanak leginkább a szakemberek a versenysportolók esetében: az alattomosan megbújó, súlyos szívproblémákat okozó fertőzésektől.

Már a COVID-19-pandémia előtt vizsgálatok megállapították, hogy a versenysportolók esetében jelentkező szívproblémák mögött 5-20%-ban szívizomgyulladás állt a háttérben.

Az AHA myocarditisre vonatkozó klinikai ajánlása szerint a betegséget követő 3-6 hónapban kerülni kell a megerőltető testmozgást. Hogy érintheti ez a versenysportolókat? Esetükben a távolmaradásnak nem csupán a fizikai hatásaival kell számolni, ezek az emberek egész életüket feltették az adott sportra, akár évtizedeken át edzettek, ezért a pszichológiai hatások szintén rendkívül erősek. Az intenzív edzés elmaradásával további kockázatok jelenhetnek meg: pl. a poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS), ami miatt különös óvatossággal kell meghatározni a pihenési időt az élsportolók esetében.

Dr. Harrington kiemelte, hogy az AHA-val összeállítottak egy hosszú távú COVID-19-szövődményjegyzéket, amelyből Dr. James de Lemos és munkatársai a myocarditis előfordulását az esetek 1,5-3%-ában rögzítették. A vizsgált alanyok viszont szintén súlyos tünetektől szenvedő, kórházi kezelésben részesülő emberek voltak.

Dr. Patel megemlítette az Amerikai Sportorvos Szövetség (AMSSM) vizsgálatát, amelyben több egyetem összefogásával kutatják a versenysportolók COVID-19 okozta szövődményeit. Ez a hosszú távú klinikai regiszter fog részletesebb támpontot adni az élsportolók visszatérését illetően.

További fontos tényező, amit a COVID-19-pandémia során megtanultunk, hogy a kontrollcsoport meghatározása kulcsfontosságú. Dr. Patel elmondta, hogy az „Élsportolók szíve” c. kutatásuk során a kontrollcsoportot COVID-19-fertőzésen nem átesett sportolók alkotják.

Milyen szűrővizsgálatok segítségével azonosítható a myocarditis a COVID-19-fertőzött élsportolók esetében?

Dr. Harrington további részletekkel Dr. Martinez és munkatársai vizsgálatából szolgált: a kutatók ún. hármas szűrést alkalmaztak: EKG-, troponin- és szívultrahang-vizsgálatnak vetették alá alanyaikat: számos élsport férfi és női versenyzőit. A szívet érintő elváltozások a résztvevők 0,6%-ának esetében fordultak elő. Eredményeik azért is figyelemre méltóak, mert ha a sportoló COVID-19-fertőzésének lefolyása tünetmentes vagy enyhe tünetes volt, és a hármas teszt negatív eredményt hozott, a karantént követően viszonylag gyorsan visszatérhettek a megszokott edzésprogramhoz. Akinél a hármas szűrés problémát mutatott, annál további MRI-vizsgálatot végeztek, a szívizomgyulladás és egyéb szívproblémák kiszűrése végett.

A bizonyítottan myocarditises sportolók esetében fokozatos, alapos megfigyeléssel kísért fizikai előkészítő szakasz szükséges a normál edzésprogramhoz történő visszatéréshez.

A hármas szűrővizsgálat előnye, hogy könnyen kivitelezhető eljárásokat tartalmaz. A kontrollcsoporttal összevetett adatokból így már pontosabb következtetések vonhatóak le.

Korábban nem volt egyetértés abban, hogy érdemes-e EKG-t vagy szívultrahangot alkalmazni a versenysportolók szűrővizsgálata során, viszont a COVID-19-fertőzést követő visszatérés tervezésében számíthatunk az adataikra.

Forrás: medscape.com