Meddig tartjátok/tartottátok a karantént?

Itthonrol vegezheto munkam van, igy csak bevasarolni mentem el itthonrol. Szerencsere kerteshazban lakom, szoval a kertbe ki tudtam menni bàrmikor.

A nehez az volt, hogy a csaladommal nem talalkoztam csak video hivas vagy nagyikkal telefonalas... sajnos nagymamam kronikus beteg, ugyhogy ra meg aztan kulonosen vigyaztunk. Mai napig nem is lattam emiatt :(

Ja es a karantent addig tartom amig javasoljak, viszont nagyimat csak azutan is ovatosan fogom latogatni.

Szajmaszkot hordtam , mikor vasarolni mentem. Meg kesztyut is.

Masodik hullam nem tudom mikor lesz, ha lesz, talan telen. De az biztos h a virus nem fog eltunni jo sokaig. Max lesz belole egy influenza szeru dolog...

Mit értesz azon, hogy tartjuk a karantént?

Mert az én esetemben nagyjából így zajlik amióta beindult az egész

1. Minden nap megyek dolgozni. Gyalog vagy kocsival

2. Boltba betartom a 2 méter távolságot, bár elég nehéz ha mindenki más tojik rá

3. Maszkot, kesztyűt nem kötelező viselni a boltokban, utcán, így nem viselem. Munahelyemen 1 hete vezették be, hogy viselni kell a kesztyűt, maszkot. Ott viselem.

4. Nem megyek hosszabb útra, mert nem lehet. De a napi egyszeri sétát nem hagyom ki. Azt lehet.

Lesz második hullám, sőt mot már életünk része lesz ez a vírus

Amíg kijárási korlátozás volt, addig természetesen <<indokolatlanul>> nem csavarogtam, csupán boltba jártam (ha kellett), illetve naponta egyszer sétáltam a városban 10-15 percet egyedül, kizárólag levegőzés céljából.

Mióta oldják fel a korlátozásokat, újra járkálok, kirándulgatok, utazok én is, természetesen az érvényben lévő rendeleteknek (maszk, távolságtartás) megfelelve. Nagyszülőket is látogatom.

A #3-as válaszoló gondolom nem Magyarországon élhet, elvégre nálunk kötelező minden üzletben és tömegközlekedésen a maszk, emellett kijárási korlátozás pedig nincs már sehol több mint egy hete, (vidéken már lassan egy hónapja...), így mindenki nyugodtan mehet mindenhova, anélkül, hogy szabályt/törvényt szegne.

A második hullámról meg az a véleményem, hogy jön amikor jön. Még most érünk az elsőnek a végére, és inkább élvezzük, hogy ezt a szakaszt letudtuk, és fújjuk ki magunkat, ne a második szakaszon rettegjünk...:))